A hostname parancs egy alapvető eszköz a Linux rendszerekben, amely lehetővé teszi a számítógép nevének lekérdezését vagy beállítását. A Linux rendszerekben minden gép rendelkezik egy egyedi névvel, amit "hostname"-nak nevezünk. Ez a név lehetővé teszi az eszközök azonosítását és elérését a hálózaton belül. A hostname parancs segítségével megtekinthetjük vagy módosíthatjuk az aktuális gépnév beállításait. Ez a parancs különösen hasznos lehet hálózati problémák diagnosztizálásakor, valamint szerverek és más hálózati eszközök konfigurációjakor.

A modern informatika világában a pontos idő használata kritikus jelentőségű szempont. A mai Linux operációs rendszerekben számos megoldás kínálkozik arra, hogy rendszerünk órája mindig szinkronban legyen a világidővel. Ebben a rövid leírásban megnézzük, hogyan állíthatjuk be a dátumot, a pontos időt és az időzónánkat kézzel, illetve hogyan aktiválhatjuk az internettel történő időszinkronizációt.

Ebben a leírásban feltelepítjük a PHP 8.2 változatát egy Debian rendszerre, beállítjuk az alapértelmezett PHP verziókat, beállítjuk az ISPConfig kezelőpanelben választható PHP verzióként, beállítjuk a szükséges tárhelyeken és végül ellenőrizzük egy Drupal és egy WordPress oldalon a PHP működését.

Weboldalaink folyamatos támadásnak vannak kitéve a külvilág felől. Ezeknek túlnyomó részét robotok végzik, amik megpróbálják felderíteni a szerveren futó weboldalak gyenge pontjait. Az ilyen célú robotoknak egy része ezt úgy próbálja megtenni, hogy weboldalaink felé különböző, véletlenszerűnek tűnő HTTP lekéréseket intéznek, amiknek a java része nem létező URL címekre irányul. Ennek következtében szerverünk 404-es HTTP válaszkóddal reagál. Ebben a leírásban megnézzük hogyan tilthatjuk ki a nagy mennyiségben érkező, 404 és egyéb 4xx HTTP válaszkódokat eredményező próbálkozásokat a Fail2Ban segítségével.

Az ISPConfig frissítése után nem indult újra minden szolgáltatás. Jelen esetben a Dovecot POP3/IMAP levelező kiszolgáló, valamint még a Postfix is dobált warningokat. Ezeket a hibákat ugyan korábban már javítottuk, de az ISPConfig frissítése során ismét felülíródtak a beállításaink. Ebben a hibaelhárítóban egyrészt javítjuk magát a szolgáltatás működésképtelenségét okozó "Address family not supported by protocol" típusú hibákat, valamint elvégezzük a tartós beállításukat is, hogy azok a további ISPConfig frissítések után is megmaradjanak.

A HSTS fejléc használatával nagyobb biztonságban tudhatjuk weboldalainkat a man-in-the-middle típusú támadásokkal szemben. Ebben a rövid leírásban megnézzük hogyan állíthatjuk be ezt a HTTP fejlécet Apache alapú LAMP, vagy ISPConfig szerverkörnyezetünkben.

A HTTP/2 vagy HTTP2.0 protokoll gyorsabb webkiszolgálást tesz lehetővé kevesebb adatforgalom mellett. A 2015-ben megalkotott protokoll ugyan már jó pár éve elterjedt, azonban a webkiszolgálók többségében alapértelmezetten nincs bekapcsolva kompatibilitási okok miatt. Többek között nem támogatja a már elavult mod_php Apache modult, ami viszont még sok régi weboldalt működtet, ezért ennek a bekapcsolása, engedélyezése a rendszergazdákra van bízva. Ebben a rövid leírásban megnézzük, hogyan engedélyezhetjük a HTTP/2 protokoll használatát olyan Apache rendszerű webkiszolgálókon, ahol még a régi, HTTP/1.1 protokoll működik.

Többféle módja van a webszerverek és egyéb kiszolgálók távoli menedzselésének, amik közül az SSH a legelterjedtebb a parancssori megoldások közül. Az SSH protokoll egy titkosított csatornán kommunikál a kiszolgáló és a kliens között. Mint minden hasonló kommunikáció, az SSH is egy adott porton keresztül továbbítja az adatokat, ami alapértelmezetten a közismert 22-es tcp port. Mivel ennek a portnak a funkcióját nagyon sokan ismerik, emiatt a kiszolgálók rendszeres támadásnak vannak kitéve. Ezt úgy szokták elkerülni - vagy legalábbis csökkenteni a próbálkozások számát-, hogy ezt a jól ismert portot átállítják egy másik, ismeretlen portszámra, amit csak port letapogatással (port scanning) lehet kívülről felderíteni, ami időigényesebb feladat.
Ebben a leírásban megnézzük, hogyan állíthatjuk át az SSH ismert 22-es TCP portját egy egyedi portszámra, hogy minimalizáljuk az SSH-n keresztül történő támadási kísérletek számát.

Az UFW (Uncomplicated Firewall) egy könnyen használható netfilter tűzfal kezelésére szolgáló program. Parancssori felületet használ, amely kevés egyszerű parancsból áll, és az iptables-t használja a konfigurációhoz, tehát az iptables frontend-je. Ebben a leírásban megnézzük az UFW tűzfal telepítését és alapvető használatát, beállításait, aminek a lépéseit én egy Debian 11 minimális szerveren fogom elvégezni.