Az oldalon található leírások zömét csak parancssorból (CLI) tudjuk végrehajtani, vagyis a terminálba gépelve. Ezért érdemes néhány szót említeni a terminálokról. Jelen cikkben nem megyek bele a technikai részletekbe, csak egy rövid, átfogó alapismeretet írok le a témával kapcsolatban. Részletesebb információk az enciklopédiában találhatók.

Mi az a terminál?

Aki használt korábban MS-DOS-t, talán ismerős lehet a command.com, a DOS parancsértelmezője. Ez a program jeleníti meg a C:\> promptot. A Windowsban ezt a promptot láthatjuk, ha megnyitunk egy parancssori ablakot (Start menü -> Futtatás -> "cmd" parancs).

A Linux parancsértelmezője kicsit hasonlít a DOS-os vagy Windows-os parancsértelmezőre, de annál jóval többet tud. A Linux parancsértelmezője az úgynevezett shell.

Számos Linux-disztribúcióban a bash az alapértelmezett shell. Amikor megnyitunk egy terminálablakot, vagy bejelentkezünk a szöveges konzolon, a bash shell az, ami várja a parancsokat. Aztán amikor beírunk egy parancsot, a shell végrehajtja azt.

Csakúgy, mint ahogy több GUI is van (pl. GNOME vagy KDE), a bash mellett is választhatunk más shellt is. A chsh paranccsal könnyedén megváltoztatható az alapértelmezett shell.

A normál Linux parancsok mellett a bash bármilyen Linuxos programot is képes futtatni. Így a shell promptnál begépelhetjük egy alkalmazás nevét is (a név általában sokkal rejtélyesebb, mint amivel a grafikus felület menüiben találkozhatunk) és a shell elindítja azt.

Munka a terminálban

A parancssoros felület segítségével igen hatékonyan végezhetjük el a rendszerfelügyeleti tevékenységeinket. A legtöbb esetben nem ülhetünk a gép előtt amin dolgoznunk kell, hanem távolról kell rácsatlakoznunk a szerverre és csak úgy végezhetjük el a teendőinket. Ilyenkor nagyban meghatározó tényező a parancssoros kapcsolat által igénybe vett alacsony sávszélesség és ezáltal a szerver gyors reakcióideje.

Ma már természetesen a modern szélessávú internetkapcsolatoknak köszönhetően lehetőség van távoli asztal kapcsolatok létesítésére (RDP), így akár a teljes asztalkörnyezet is gond nélkül távirányítható. Azonban sok esetben a feladatokat nem lehet csak a grafikus felületen megoldani, mert nincs minden problémára beépített menü vagy panel. Ilyen helyzetekben szükséges a parancssor vagy parancssori scriptek segítségével elhárítani a problémákat, vagy kivédeni egy esetleges támadást. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy élesben használt szervergépen - normál esetben - nem szoktak grafikus felületeket telepíteni, minimalizálva az erőforrások felesleges igénybevételét.

Összegzésképpen, - ha csak nem otthoni multimédiás vagy irodai asztali gépnek/laptopnak használjuk a Linuxot - nem kerülhetjük el a terminál és a parancssor használatát. Így ha a Linuxot választjuk operációs rendszerünknek, célszerű minél előbb megbarátkozni vele.