A WebDAV (Web Distributed Authoring and Versioning) egy kiterjesztése a HTTP protokollnak, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy távoli webes tartalomszerkesztő műveleteket hajtsanak végre a kiszolgálón. A WebDAV protokoll keretrendszert biztosít a felhasználók számára a szervereken lévő dokumentumok létrehozásához, módosításához és áthelyezéséhez. A protokoll legfontosabb jellemzői közé tartoznak a szerzők vagy a módosítási dátumok, a névtér kezelés, a gyűjtemények és a felülírási védelem tulajdonságainak karbantartása.
A tulajdonságok karbantartása olyan dolgokat tartalmaz, mint a fájlinformációk létrehozása, eltávolítása és lekérdezése.
A névtér kezelés pedig lehetőséget biztosít a weboldalak másolására és mozgatására a kiszolgáló névterében.
A gyűjtemények különböző források létrehozásával, eltávolításával és felsorolásával foglalkoznak.
A felülírásvédelem pedig a fájlok lezárásával kapcsolatos dolgokat kezeli.

A WebDAV az alábbi műveletekkel bővíti a HTTP protokollt:

• COPY: Erőforrások másolása egyik helyről a másikra
• LOCK: Erőforrás zárolása
• MKCOL: Gyűjtemény létrehozása (gyakorlatilag könyvtár)
• MOVE: Erőforrás átmozgatása egy másik helyre
• PROPFIND: Erőforrás tulajdonságainak XML-ben (név-érték párokban) történő lekérdezése
• PROPPATCH: Erőforrás tulajdonságainak megváltoztatása vagy törlése
• UNLOCK: Erőforrás zárolásának feloldása

A legtöbb operációs rendszer rendelkezik beépített ügyféloldali támogatással a WebDAW számára. Az alábbi kiszolgálók pedig rendelkeznek szerver oldali WebDAV támogatással:

• Apache HTTP szerver
• Microsoft IIS
• Nginx web szerver
• lighttpd

A WebDAV-ot az Internet Engineering Task Force (IETF) munkacsoportja definiálja az RFC 4918-ban.