Mi az a Linux?

botond küldte be 2018. 04. 12., cs - 22:52 időpontban

Mi is a Linux?

Az operációs rendszer az a program, melynek az összes hardverrel kapcsolatban kell állnia, és rá kell vennie őket, hogy viselkedjenek rendesen. Az operációs rendszer szoftvere kezeli az összes hardvert, és futtat más szoftvereket a parancsodra. Te – mint felhasználó – adod meg a parancsokat úgy, hogy menükben válogatsz, ikonokra kattintasz, vagy rejtélyes szövegeket gépelsz be. A Linux egy operációs rendszer, mint a Unix, a Mac OS, vagy a Windows. A Linux operációs rendszer a Unix mintájára készült; a legalapvetőbb, sallangoktól mentes formájában a Linux operációs rendszert Linux-kernelnek is nevezik.

Egy operációs rendszer legfontosabb feladata, hogy szoftvereket (számítógépes programokat) töltsön be a merevlemezről (vagy más tárolóeszközről) a memóriába, és rábírja a CPU-t, hogy futtassa ezeket a programokat. Minden, amit a számítógépeddel csinálsz, az operációs rendszernek köszönhetően lehetséges, szóval, ha valami okból gubanc támad az operációs rendszerben, akkor az egész rendszer lefagy. Szerencsére a Linuxszal szinte soha nem történik ilyesmi - híres arról, hogy egy nagyon megbízható operációs rendszer.

A Linux egy többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer. Ezek a kifejezések azt jelentik, hogy a Linuxba több felhasználó is bejelentkezhet, és minden felhasználó futtathat több programot is egyszerre. Manapság szinte minden operációs rendszer többfelhasználós és többfeladatos, de amikor a Linux először megjelent 1993-ban, a többfelhasználós és a többfeladatos még jelentős megkülönböztető tényezők voltak.

 

Rövid történet

A Linux operációs rendszert önkéntesekből álló hatalmas csapat az interneten fejlesztette ki. A munkát 1990-ben Linus Torvalds finn egyetemista kezdte el, aki eredetileg tanulmányi feladatként kezelte egy operációs rendszer megalkotását. Azóta a Linux lavinához hasonlóan hatalmasra növekedett, és teljes tulajdonságkészletű Unix-klónná vált, amely a legkülönbözőbb
alkalmazások futtatására képes.
A Linux nagy tudású, gyors és szabad szoftver, melynek népszerűsége az internetes világban egyre nő.

A Linux operációs rendszert a GNU General Public License szabályozza, ugyanaz a szerzői jogi védelem óvja, amely a Free Software Foundation által fejlesztett programokat. Az engedély bárki számára lehetővé teszi a programok terjesztését és módosítását (ingyenesen vagy pénzért), feltéve hogy minden módosítás és disztribúció továbbra is szabadon terjeszthető. A „szabad szoftver" a felhasználás szabadságára utal, nem a jogdíjmentességre.

A Linux egy igazi kivétel az "azt kapod, amiért fizettél" elv alól. Bár a Linux ingyenes, a teljesítmény, a funkciói és a megbízhatósága nem hagy maga után kívánnivalót. A Linux erőssége abból fakad, ahogyan fejlesztik, és ahogyan frissítik. A világ minden tájáról származó fejlesztők működnek együtt, hogy funkciókkal bővítsék. A felhasználók folyamatosan töltik le a növekményes verziókat, és tesztelik azokat különféle konfigurációjú rendszereken. A Linux-frissítések sokkal szigorúbb béta tesztelésen mennek át, mint bármilyen kereskedelmi szoftver!

 

A Linux beszerzése

A Linux nem egyetlen formában létezik: a szoftvernek több különböző disztribúcióját is beszerezhetjük. Ilyen például a Debian, az Ubuntu, a Fedora, a Red Hat, a SUSE, a Gentoo vagy a Slackware. A disztibúciók mindent tartalmaznak, amire egy teljes Linux-rendszer futtatásához szükség lehet: a rendszermagot (kernelt), az alapvető segédprogramokat, a könyvtárakat, a támogatási állományokat és az alkalmazásokat. A Linux-terjesztéseket sokféle on-line forrásból beszerezhetjük ingyenesen, például az internetről. Minden nagyobb disztribúció önálló FTP oldallal és webhellyel rendelkezik. Lássunk néhány példát:

Még számos Linux-disztribúciót találhatsz, és ezek mindegyikében megvan az alapvető Linux operációs rendszer, illetve a következő nagyobb szoftvercsomagok:

  • Az X Window rendszer (röviden X11 vagy X): Ez egy megjelenítési protokoll, amely lehetővé teszi az ablakkezelést a különböző megjelenítőkön. Az X biztosítja az alapvető keretrendszert GUI környezetek építéséhez (ablakok kirajzolása, mozgatása a képernyőn, billentyűzet, egér kezelése).
  • Az X-re épülő ablakkezelők  és/vagy grafikus asztalkörnyezetek: Az ablakkezelők csak a legalapvetőbb ablakkezelést biztosítják. Ilyenek például az OpenBox, az FVWM, a Fluxbox, IceWM, stb. Ezek általában csak az ablakok létrehozását, mozgatását, és esetleg még egy-két menüt tartalmaznak. Az asztalkörnyezetek viszont komplett, modern felhasználói kezelőfelületet biztosítanak számos kiegészítő szoftvercsomag segítségével. A legismertebb asztalkörnyezetek: Gnome, KDE, LXDE, XFCE, stb
  • Válogatott alkalmazások: A Linux programok futtatásra kész szoftverek formájában férhetők hozzá, de a forráskódjuk is megtalálható mellettük, ahogy a dokumentációjuk is.

A mai Linux-disztribúciók szoftverek széles választékát tartalmazzák - annyira sokat, hogy néhány disztribúció általában több DVD-n fér el.

A legtöbb Linux-disztribúció rendelkezik Live CD / Live DVD-vel, ami arra jó, hogy bebootolva róla, elindul egy teljes működő Linux, így kipróbálhatók anélkül, hogy bármit is fel kellene telepíteni a számítógépre. Soknál külön asztalkörnyezetenként is le lehet tölteni őket. Ezek segítségével könnyebben eldönthetjük, hogy melyik disztribúciót és melyik asztalkörnyezetet szeretnénk használni. Továbbá a Live CD/DVD-k segítségével felmérhetjük, hogy számítógépünk minden hardverelemét felismeri-e a Linux.

 

Értelmezzük a verziószámokat

A Linux-kernel - és minden Linux-disztribúció - saját verziószámmal rendelkezik. A Linux-disztribúciókban megtalálható további szoftverek (mint például a Gnome vagy a KDE) is saját verziószámmal rendelkeznek. A Linux-kernel és a Linux-disztribúciók verziószámainak semmi közük egymáshoz, de mindkettőnek megvan a maga jelentősége.

A Linux-kernel verziószámai

Miután 1994. március 14-én megjelent a Linux-kernel 1.0-s verziója, a laza Linux fejlesztői közösség egy számozási rendszert alakított ki. Az olyan számokat, mint például az 1.x.y vagy a 2.x.y, melyekben az x páros, tekintették stabil verzióknak. Az utolsó szám, az y a javítási szint, amely a problémák megoldásával növekszik. A 2.6.14 például a Linux-kernel egy átlagos stabil verziója. Ezek a verziószámok három részből állnak - főverzió.alverzió.javítás formában.

Azok a verziószámok, melyekben az alverzió páratlan, a kizárólag fejlesztőknek szánt béta verziók; előfordulhat, hogy nem stabilak, szóval ilyen verziókat ne telepíts mindennapi használathoz. Ha például a Linux-kernel 2.7.5-ös verziójába botlanál bele, az alverzió 7-es száma figyelmeztet, hogy ez egy béta verzió. A Linux ezen páratlan számú verzióihoz a fejlesztők új funkciókat adnak hozzá.

A Linux-kernel verzióiról például a www.kernel.org angol nyelvű oldalon vagy a Wikipédia oldalán tájékozódhatsz.

Disztribúciók saját verziószámai

Minden Linux-disztribúció rendelkezik saját verziószámmal is. Ezek a verziószámok általában az x.y formátumot követik, ahol x a főverzió, y pedig az alverzió.

A Linux-kernel verziószámaival ellentétben itt a páros és páratlan alverziók számaihoz nem társul semmilyen különleges jelentés. Az adott Linux-disztribúció minden verziója a Linux-kernel és más fontosabb összetevők, például a GNOME, a KDE és számos alkalmazás meghatározott verzióit tartalmazza.

Az aktív Linux-disztribúciók fejlesztői általában rendszeresen - körülbelül hat-kilenc havonta - adnak ki új verziót a disztribúciójukból. Például az Ubuntu 16.04-et 2016. április 21-én adták ki, a 15.10-es verziót pedig 2015 októberében. Általában egy Linux-disztribúció minden új főverziójában fontos új funkciók találhatók.

A Debian mindig, bármely időpontban legalább három verzióval rendelkezik - egy stabil, egy nem stabil, és egy tesztelési verzióval.

  • Stabil: A legtöbb felhasználó ezt a fajta kiadást részesíti előnyben, mert ez a legfrissebb hivatalosan kiadott disztribúció.
  • Nem stabil: Ezen a kiadáson dolgoznak a fejlesztők.
  • Tesztelési: Ez a verzió olyan csomagokat tartalmaz, melyeket már valamilyen szinten teszteltek, de még nincsenek kész arra, hogy berakják őket a stabil verzióba.

 

Linux Standard Base (LSB)

A Linux elég fontossá vált ahhoz, hogy megjelenjen hozzá egy szabvány, a Linux Standard Base (röviden LSB), vagyis a Linux szabványos alapja. Az LSB a programkódra vonatkozó szabványok készlete, melynek célja a különbségek csökkentése a Linux-disztribúciók között, és elősegíteni az alkalmazások hordozhatóságát. Az LSB mögötti elképzelés az, hogy illesztőfelületet biztosítsanak az alkalmazásokhoz, hogy a szoftverek bármilyen, az LSB szabványnak megfelelő Linux (vagy más Unix) rendszeren futtathatók legyenek.

Ebben a cikkben nem térek ki ennek a részleteire, bővebb információ az LSB-ről az enciklopédiában található.

 

Alkalmazási területek

A Linux rendszerekkel a legkülönbözőbb helyeken találkozhatunk: szuperszámítógépeken, nagygépeken, szervereken, hálózati- és táreszközökön, asztali gépeken, notebookokon, ipari eszközökön, mobiltelefonokon, vagy éppen a hűtőszekrényen. Számos tekintetben azonos elemekből építkeznek ezek a rendszerek, azonban a végfelhasználó mindezeket különböző felületeken éri el. Ezen felületek közül kiemelkedik a parancssori felület (CLI), ami valamilyen formában minden gépen elérhető, általában képernyőn és billentyűzetel, hálózaton, vagy soros vonalon keresztül.

A fogyasztói eszközök (PC-k, táblagépek, mobiltelefonok) általában grafkus felületen érhetőek el. Ezen belül a PC-ken használt felületek alapeszköze az ablakozó rendszer, amely lehetővé teszi azt, hogy egyidejűleg több alkalmazást futassunk, és azok közöt váltsunk. A táblagépek és a mobiltelefonok ezt a problémát máshogy oldják meg. Végül nem szabad megfeledkezni azokról az eszközökről sem, amelyekre közvetlenül képernyőt nem csatlakoztatunk, hanem más perifériáikkal, egyedi módon kommunikálnak a felhasználóval.

 

Felhasznált források:

  • Tony Bautts – Terry Dawson – Gregor N. Purdy: Linux ​hálózati adminisztrátorok kézikönyve (2005)
  • Mátó Péter, Rózsár Gábor, Őry Máté, Varga Csaba Sándor, Zahemszky Gábor: 20/80 – Unix és Linux alapismeretek rendszergazdáknak (2014)
  • Emmett Dulaney: Linux – 7 könyv 1-ben (2016)
  • Wikipédia