Tartalom

Bevezető

A Debian 11 (Bullseye) 2021. augusztus 14-én került kiadásra, amely többféle asztalkörnyezettel érhető el, valamint - a Debian 10-hez hasonlóan - háromféle módon is telepíthető (hagyományos szöveges és grafikus telepítő, valamint a Calamares). Ebben a leírásban A KDE Plasma asztallal csomagolt verziót fogjuk feltelepíteni, aminek a Live változatában lévő Calamares telepítőjét fogjuk használni, ami egy kényelmes, letisztult és egyszerűsített telepítési folyamatot kínál. Ezt a telepítést egy 64-bites UEFI rendszerű gépen végezzük, ahol egy GPT partíciós sémával kialakított merevlemezre kerül fel a Debian 11 (Bullseye) operációs rendszer.

A KDE Plasma asztalkörnyezet

A Debian 11 (Bullseye) operációs rendszerben a KDE Plasma ötödik generációja teljesít szolgálatot, ami egy nyílt forráskódú, ingyenes, elsősorban Linux rendszerekhez létrehozott Qt alapú grafikus munkaterület. A KDE Plasma 5 tartalmaz egy új alapértelmezett témát, amelyet "Breeze" néven ismernek, valamint a különböző eszközök közötti konvergenciát. A grafikus felületet teljesen átállították a QML-re, amely OpenGL -t használ a hardveres gyorsításhoz, ami jobb teljesítményt és alacsonyabb energiafogyasztást eredményezett. A Linux felhasználók körében a KDE a legnépszerűbb asztalkörnyezet a legtöbb felmérés szerint, ami nem is csoda, mivel igényes, szépen kidolgozott, kényelmes, effektekben és beállításokban gazdag kezelőfelület, valamint a legtöbb grafikus alkalmazás is kompatibilis vele. Itt találhatunk 10 érvet, amiért érdemes kipróbálni.

Rendszerkövetelmények

A Debian 11 (Bullseye) optimális működéséhez legalább az alábbi hardverösszetevőkre van szükség a Debian ajánlása alapján:

Az operációs rendszer többféle architektúrát támogat, a PC-k esetén a 32 bites hardvereket (i386) is. Azonban erősen ajánlott a 64 bites architektúra használata, már csak a szoftverek miatt, mivel vannak olyanok, amik már csak 64 bites rendszerekhez készülnek. Minimálisan elegendő neki 256 MB memória és egy 400 MHz-s processzor is, valamint 30 GB tárhely. Persze ezek csak a minimum követelmények, amiken elindul a rendszer, természetesen ezeknél ajánlott erősebb hardvereket választani, például 1 vagy 2 GB RAM, és egy 1,5 GHz-s processzor. Ha pedig egy komolyabb, erőforrásigényesebb asztalkörnyezettel telepítjük rendszerünket - mint például amilyen a KDE Plasma is -, akkor érdemes még egy videokártyát is betenni, mivel az asztalkörnyezet kihasználja a videokártyák képességeit (OpenGL). A mai modern számítógépek már jóval meghaladják ezeket a követelményeket ezért ezek miatt nem kell fájnia a fejünknek; egy korszerű számítógépen gond nélkül működik ez a rendszer.

A Debian 11 (Bullseye) - KDE Plasma letöltése

A legfrissebb Debian telepítő képfájlokhoz többféle változatban is hozzá lehet jutni a Debian CD aktuális archívumában, de a korábbi verziók is elérhetők még a tükör archívumban.

Netinst

Ha csak egy kisebb méretű (netinstall) képfájlt szeretnénk letölteni, aminek a telepítése során az internetről szerzi be a telepítő a szükséges összetevőit, akkor keressük meg a netinst fájlokat az archívumban. A Debian 11 (Bullseye) esetében választhatjuk a "current" almenüt is, ami az éppen legújabb verzióhoz vezet, vagy direktben kiválaszthatjuk jelen esetben például a 11.1.0 verziót is. Hogy ez a leírás évek múlva is a Debian 11-re hivatkozzon, így én itt a 11.1.0 verziót is belinkeltem, ami a leírás készítésekor aktuális:

Itt többféle ISO fájl közül választhatunk: normál, edu (oktatási célokra összeállított változat) és mac (Macintosh gépekhez). Ha ezek közül választunk, akkor a hagyományos Debian telepítő (Debian installer) a végén kérdez rá, hogy melyik asztalkörnyezetet szeretnénk kiválasztani. Ennek használatához folyamatos internetkapcsolat szükséges.

Live

A live telepítőkészlet segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy "előre" kipróbálhassuk az operációs rendszert anélkül hogy az bármilyen módosítást is végezne a számítógépünkön. Ilyenkor a rendszer kizárólag a memóriába töltődik be, és elindul egy teljes operációs rendszer. Természetesen ilyenkor a használata során végzett módosítások (pl. szoftvercsomagok telepítése, mentett fájlok, dokumentumok, stb) a gép kikapcsolásakor elvesznek. A Live rendszer esetén már a képfájl letöltésekor ki kell választanunk a megfelelő asztalkörnyezetet, mivel mindegyik asztalkörnyezet külön képfájlba kerül csomagolva. Ezeknek a képfájloknak a mérete jóval nagyobb, mint a netinst változatoké, mivel ezekbe minden bele van pakolva, ami egy élő rendszer elindításához szükséges. Itt is két linket raktam ki: a fixen a 11.1.0 verzió oldalára mutató linket és itt is elérhető az aktuális verzió linkje:

Az iso-hybrid képfájlokról korábban már írtam pár szót, így most itt nem részletezem. Mivel ez a leírás a KDE Plasma asztalkörnyezettel történő telepítésről szól, ezért én a kde.iso fájlt töltöm le, és ezzel is haladok tovább. A Live Debian rendszerek további előnye (a Debian 10 óta), hogy tartalmazzák a Calamares telepítőt, ami szintén ennek a leírásnak a tárgya, így ennek segítségével fogjuk feltelepíteni a Debiant. Ha letöltöttük a megfelelő képfájlt, már csak egy bootolható eszközt kell készítenünk belőle.

Bootolható eszköz készítése

Miután letöltöttük az ISO fájlt, készítenünk kell belőle egy bootolható eszközt, amiről elindítjuk a számítógépet. Ez lehet akár egy DVD lemez is, de ma már inkább pendrive-ra írjuk ki ezeket, mivel az újabb számítógépekbe, laptopokba már nem is nagyon szoktak DVD meghajtókat szerelni. Bootolható pendrive-ok készítéséről már több leírás is készült korábban:

• Bootolható pendrive készítése Windows rendszeren
  • Bootolható pendrive készítése a Rufus 3.3 segítségével
  • Bootolható pendrive készítése a Rufus 4.3 segítségével
• Bootolható pendrive készítése Linux rendszeren
  • Rendszerindító képfájl kiírása az UNetbootin programmal
  • Rendszerindító képfájl kiírása a dd paranccsal
• Bootolható pendrive készítése Linux és Windows rendszereken
  • Bootolható pendrive készítése a balena Etcher 1.5 segítségével

A rendelkezésre álló operációs rendszerünk (amin elkészítjük a bootolható pendrive-ot) és a cél számítógépünk (amire telepíteni szeretnénk az ISO fájl tartalmát) alaplapjának firmware típusa alapján válasszuk ki a megfelelő módszert, majd készítsük el a bootolható pendrive-ot.

Az iso-hybrid képfájlokat a dd parancs segítségével is egyszerűen kiírhatjuk. Erről egy korábbi Linux Mint telepítési útmutatóban már esett szó.

Amennyiben VirtualBox-ban tervezzük kipróbálni ezt a telepítést, ebben az esetben a gép megfelelő beállításairól itt tájékozódhatunk.

Rendszer indítása

Ha idáig megvagyunk, indítsuk el a gépet az ISO fájlunkkal.

Boot menü

Induláskor bejön a boot menü.

Röviden tekintsük át a menü tartalmát.

Debian GNU/Linux Live (kernel 5.10.0-9-amd64)

Ez az alapértelmezett menü, ami elindítja a Debian 11-et live módban. A live mód segítségével a Debian a memóriába töltődik be, és onnan is indul el, így egyrészt át tudjuk nézni az egészet még telepítés előtt, hogy például tetszik-e nekünk ez a rendszer, vagy egyáltalán kompatibilis-e a számítógépünk hardvereszközeivel, stb, valamint - a Calamares telepítőnek köszönhetően - kényelmesebb grafikus felületen keresztül történik maga a telepítés is. Ezzel a menüponttal fogunk majd továbbhaladni, de előtte még átfutjuk a többit is.

Debian Live with Localisation Support

A lokalizációs támogatás segítségével a Live rendszer a kiválasztott ország beállításaival fog elindulni, így már kezdéskor beállításra kerül a kezelőfelület nyelve. A billentyűzetkiosztást sajnos ennek ellenére ebben az esetben is külön be kell majd állítanunk, hacsak nem angol billentyűzetet használunk.

Graphical Debian Installer

Ezzel az opcióval indítható a Debian klasszikus telepítőjének grafikus változata.

Debian Installer

Ez pedig a klasszikus Debian telepítő szöveges módú változatával indítja el a telepítést.

Debian Installer with Speech Synthesis

Ez az opció elindít egy szöveges módú telepítőt, ahol először a nyelvi beállításokat kell kiválasztani, ezután detektálja a hangkártyát és még néhány hardvert, majd beszédszintetizátor támogatást ad a rendszernek a látássérültek számára. Bár nálam a VirtualBox gépen nem szólalt meg, amikor kipróbáltam.

Ennyi lenne tehát a boot menü, illetve amit most elég tudnunk róla. Ez után el is indíthatjuk a rendszert a legelső, "Debian GNU/Linux Live (kernel 5.10.0-9-amd64)" menüponttal.

A Debian Live rendszer indítása

A "Debian GNU/Linux Live ..." opció kiválasztása után elindul a Live rendszer:

Felbontás beállítása (opcionális)

A Calamares telepítőnek kell a felbontás, így ha például kis felbontással indul el a gép -  mint ahogyan nálam is a virtuális gép -,  akkor állítsuk feljebb a felbontást, hogy a telepítés során ne legyen problémánk abból, hogy valami kilóg a képernyőből.

A felbontás beállításához kattintsunk a tálcán a második ikonra (kis csúszkák sötétszürke alapon), ekkor bejön a beállítások panel. Ezen görgessünk le a "Display and Monitor" részhez és kattintsunk rá. Ekkor bejön a képernyőbeállítások rész:

Itt állítsunk be egy nagyobb felbontást. Nálam az 1280x792-es felbontás a megfelelő, hogy a monitoromon kényelmesen elférjen a virtuális gép, így én ezt állítom be:

Telepítés

A Debian 11 (Bullseye) telepítéséhez kattintsunk az asztal bal felső sarkában lévő "Install Debian" ikonra.

Üdvözlő és nyelv kiválasztás

A telepítő első ablakában üdvözöl, és egyben felkínálja a rendszer nyelvének kiválasztását:

itt állítsuk be a kívánt nyelvet, majd Folytassuk a telepítést.

Hely kiválasztása

A következő lépésben a helyünket kell beállítani:

Itt állítsuk be az országunknak megfelelő fővárost, majd lépjünk tovább.

Billentyűzet beállítása

Ezután a billentyűzetkiosztásunkat kell beállítanunk:

Itt célszerű kipróbálni az ablak alján lévő teszt sorban. Gépeljük be a sarkalatos karaktereket, mint például a "qwertz" vagy "qwerty" sorozatokat, illetve a hosszú ékezeteket, és még a 0-át is érdemes kipróbálni, hogy biztosan a megfelelő helyen van-e. Ha minden rendben, lépjünk tovább.

Partíciók

A következő ablakban a merevlemez partícióit kell létrehoznunk, ahol fent láthatjuk, hogy a számítógépünk EFI módban működik, ami a GPT partíciós táblát használja, valamint kapunk két választási lehetőséget:

Lemez törlése

Ha az első "Lemez törlése" opciót választjuk, akkor a telepítő letörli a fent kiválasztott merevlemez teljes tartalmát, és egy előre beállított séma szerint létrehozza a szükséges EFI, rendszer és swap particiókat, ahogyan az ablak alsó részében is mutatja a színes sávon. Ha számunkra megfelelő ez az előre beállított partíciós séma, akkor választhatjuk ezt is, de én a kézi beállításokkal haladok itt tovább.

Manuális partícionálás

Ha pedig a manuális partícionálást választjuk, akkor nekünk kell beállítanunk mindent:

Ha tehát nem szeretnénk törölni a teljes merevlemezt, mert mondjuk még vannak rajta szükséges partíciók, vagy csak simán személyre szabottabb elosztást szeretnénk, akkor válasszuk ezt az opciót, és lépjünk tovább.

Új vagy üres merevlemez esetén kapunk egy üres listát, ahol nekünk kell létrehozni kézzel a particiókat:

Új partíciós tábla

Egy teljesen üres merevlemezen első körben létre kell hoznunk egy partíciós táblát, ami tartalmazza a partíciókkal kapcsolatos információkat. A mai modern EFI/UEFI számítógépek esetén ilyenkor a GPT partíciós táblát, régebbi, BIOS-os számítógépek esetén pedig az MBR partíciós táblát kell létrehoznunk. Mivel ez a leírás az EFI-vel készül, így én létrehozom a GPT partíciós táblát:

Ezután visszakerülünk az előző panelra, ahol már meg is jelent a rendelkezésre álló szabad terület:

Ezután jöhetnek a partíciók.

Partíciók létrehozása

Az EFI/UEFI partíciós sémákon létre kell hozni egy EFI partíciót, amiről indul a gép, majd utána jöhetnek az operációs rendszer partíciói. Kattintsunk rá a "szabad terület" sorra, majd aktiválódik a lista alatti "Létrehozás" gomb, erre kattintva hozhatunk létre újabb partíciókat. Haladjunk tehát sorban:

EFI partíció

Az első partíció legyen az EFI partíció:

Itt a következőket állítsuk be:

• Méret: 512 MiB
• Fájlrendszer: FAT32
• Csatolási pont: /boot/efi
• Zászlók: boot

Majd mentsük le. Ezzel meg is van az indító partíciónk az EFI rendszer számára. Később ebbe fogja majd telepíteni a Debian a Grub bootloader programot.

Lépjünk ismét a "Szabad terület" sorra, és a "létrehozás" gombbal hozhatjuk létre a következő partíciónkat.

Rendszer partíció

Hozzuk létre a rendszer partíciót, erre kerül majd a root fájlrendszer:

Beállítások:

• Méret: válasszuk igény szerint, én itt most 25 GB-ot állítottam be
• Fájlrendszer: ext3 vagy ext4
• Csatolási pont: / (root)
• Zászlók: nincs

Swap partíció (opcionális)

A swap partíciót használja a rendszer cserehelynek, ha elfogyna a szabad RAM a gépben (Windowsban lapozófájlnak hívják az erre a célra használt fájlt, ami a rendszer partíción helyezkedik el). Régebbi, kevesebb memóriával rendelkező gépeken úgy szokták ennek a partíciónak a méretét megválasztani, hogy 2x akkora helyet állítottak be, mint amennyi RAM van a gépben. Viszont egy mai modern gépben, ahol már van 32 vagy akár 64 GB RAM is, itt nincs sok jelentősége a swap partíció jelenlétének. Hogy kövessem a hagyományokat én itt most beállítom a virtuális gépnek beállított RAM méretének a dupláját:

Beállítások:

• Méret: RAM memória 2x-esét szokás beállítani kevés memóriával rendelkező gépeken
• Fájlrendszer: linuxswap
• Csatolási pont: nincs
• Zászlók: swap

További partíciók (opcionális)

Hagytam még egy kis helyet a virtuális merevlemezen, hogy illusztráljam, hogy még van lehetőség további partíciókat is becsatolni a rendszerbe. Ezeket már teljesen az egyéni igényeink szerint kell alakítanunk. Ebben a példában én a maradék helyen létrehozok egy külön partíciót például a /home könyvtárnak, így a felhasználók dolgai külön partíción lesznek:

Én most csak ezeket a partíciókat hoztam létre, de ízlés szerint létrehozhatunk még másfajtákat is. Például webszerverek esetén a /var könyvtárstruktúrát szokták még külön partícióra tenni, hogy a weboldalak tartalma is külön legyen.

Nálam tehát most így néz ki a partíciós tábla:

Ha készen vagyunk a partíciók létrehozásával, lépjünk tovább.

Felhasználók

A következő részben a felhasználókat kell beállítanunk:

Itt állítsuk be a saját felhasználónkat, a gép nevét, jelszavunkat és lépjünk tovább.

Összefoglalás

Itt még áttekinthetjük az eddig beállítottakat, és ellenőrizhetjük, hogy minden jó lesz-e így:

Ha mindent megfelelőnek látunk, akkor kattintsunk a telepítés gombra.

Telepítés

Elindul a telepítés, ahol közben láthatjuk az állapotát is:

Végül kiírja, hogy sikeres volt a telepítés, és kér egy újraindítást:

Távolítsuk el a gépből a telepítő DVD-t vagy pendrive-ot, majd kattintsunk a befejezés gombra, és a gép újraindul.

Számítógép újraindítása

Grub-menu

Ha újra indítottuk a gépet, akkor először bejön a jó öreg Grub menüje:

Itt kiválasztjuk az alapértelmezett "Debian GNU/Linux" opciót, vagy kivárjuk a 4 másodpercet, és indul is a rendszer:

Bejelentkezés

A bejelentkező ablakon is már szembetűnik a Debian 11 (Bullseye) új design-ja:

Asztal

Miután megadtuk a jelszavunkat, bejön az üres asztal:

A rendszer frissítése

Amire még fontos kitérnünk, az a rendszer frissítése és naprakészen tartása. Mint minden Operációs rendszernél, így a Linux disztribúciók esetén is rendszeresen érkeznek szoftverfrissítések, javítások amik az alaprendszer és a telepített összetevők biztonságát hivatottak fenntartani, illetve időnként újabb funkciókkal ellátni azokat. Hogy biztonságban tudhassuk számítógépünket és a rajta lévő adatainkat, a frissítési műveletet ajánlott gyakran elvégezni.

Amikor frissítés érkezik, a tálcán (a nyelvi beállítás mellett balra) megjelenik egy ikon, amire ha rákattintunk bejön a frissítéskezelő, ami betölti az elérhető frissítések listáját:

Itt ajánlott minden tételt bejelölve hagyni, majd rákattintani jobb fent az "Összes frissítése gombra". Ekkor még kidob egy jelszó bekérő ablakot, majd utána tölti a frissítéseket, amit a tételek melletti kék folyamatjelzők mutatnak is:

A frissítések befejezése utána a rendszer kiírja, hogy naprakész.

Természetesen ezt elvégezhetjük a parancssorból is, de aki nem használ terminált, annak ez a kényelmes megoldás.

Konklúzió

Ez volna egy Debian 11 (Bullseye) telepítése KDE Plasma asztalkörnyezettel. Ennek a leírásnak a célja elsősorban a telepítés menetének a bemutatása a Calamares telepítővel, ezért az asztalkörnyezet áttekintéséről egy másik leírásban kerítünk szót. Addig is telepítsétek, használjátok bátran, amennyiben megtetszett a Debian 11 (Bullseye) operációs rendszer ezzel az asztalkörnyezettel.