Tartalom
Bevezető
A virtualizációnak köszönhetően lehetőségünk van számítógépünk meglévő operációs rendszerén belül egy másik operációs rendszer futtatására. Ezt használhatjuk például kísérletezgetésre, vagy hogy megismerjünk, kipróbáljunk másik operációs rendszereket, de arra is, hogy olyan szoftvereket futtathassunk, amik nem kompatibilisek a jelenlegi (gazda) rendszerünkkel, ilyenkor feltelepítjük a megfelelő vendég rendszert, amiben már futtathatjuk a kívánt szoftvereket. Jelen esetben én bemutató célokra használom az ingyenes VirtualBox virtualizációs programot, amelybe telepítem a leírások tárgyát képező vendég operációs rendszereket.
Korábban már készítettem egy útmutatót, amiben egy Windows 7 gazda gépen futtatott VirtualBox-ban hoztam létre Linux alaprendszerek számára vendég gépet, ebben a leírásban pedig Linux gazda gépen futtatott VirtualBox-ban hozok létre grafikus asztalkörnyezettel működő Linux vagy Windows operációs rendszerek számára vendég gépet, amik nagyobb hardveres erőforrásokat - és emiatt helyenként eltérő beállításokat is - igényelnek, mint a korábbi Linux alaprendszerekhez készített változat.
Ebben a példában tehát egy Debian 10 (Buster) gazda gépen fogok létrehozni egy Windows 11 számára beállított környezetet, ami természetesen más grafikus asztalkörnyezettel rendelkező operációs rendszerek számára is megfelelő.
Itt sem térek ki a VirtualBox minden funkciójának bemutatására, hanem célirányosan haladok végig azokon a beállításokon, amikre szükségünk lesz a vendég gépünk összeállításához.
Virtualbox beszerzése
https://www.virtualbox.org/wiki/Downloads
(A leírás készítésekor innen az 6.1.32-es verzió a legfrissebb letölthető változat)
Telepítés után ne feledkezzünk meg a gazda gépen a bővítőcsomag (Extension Pack) telepítéséről sem, valamint a vendég gépen a Vendég integrációs szolgáltatásokról sem. Míg az első a gazda gép irányából nyújt nagyobb hardveres kompatibilitást, a Vendég integrációs szolgáltatások pedig a vendég gépre telepítve segítik a virtuális hardverek megfelelő kezelését, működését. Ezekről korábban már készítettem néhány leírást:
- Bővítőcsomag (Extension Pack) telepítése Linux (Debian) gazda gépen a VirtualBox 6.0 verzióján
- Vendég integrációs szolgáltatások telepítése Windows vendég gépen a VirtualBox 6.0 verziója alatt.
Itt most ezzel részletesebben nem foglalkozunk ez a leírás nem terjed ki erre. További VirtualBox telepítési és egyéb linkeket a cikk alatt találhatunk.
Ha feltelepítettük a Virtualboxot, akkor indítsuk el, és kezdhetjük is a munkát!
Új virtuális gép létrehozása
A kezdéshez a VirtualBox főképernyőjén kattintsunk a felső toolbar Új ikonjára.
Név és operációs rendszer
A varázsló első ablakában meg kell adni a gép nevét és a leendő operációs rendszer típusát.
Mivel erre majd egy Windows 11-et fogok telepíteni - amiből később majd egy dual boot leírás is fog készülni - így Windows 11 nevet adok neki. Majd állítsuk be a típust és a verziót. Itt természetesen a cél gépünknek megfelelően válasszuk ki az operációs rendszert és annak verzióját.
Memória mérete
A következő lépésben a virtuális gép RAM memóriájának a méretét állíthatjuk be:
Ebben a gépemben fizikailag 16 GB RAM van, így én ebből gazdálkodhatok. A VirtualBox 4GB RAM-ot ajánl, ami természetesen a rendszer alapvető működtetéséhez elegendő. A Winwows 11-hez többnyire 8GB RAM-ot ajánlanak alapból, ezért én is ennyit állítok be. Persze ha kevesebb memóriaigényű vendég rendszert telepítünk, vagy ha nem rendelkezünk ennyi fizikai memóriával akkor beállíthatunk ennél kevesebbet is, de 6GB-nál kevesebb memóriával ma már nem tanácsos grafikus asztalkörnyezettel rendelkező mai operációs rendszert futtatni. Ha beállítottuk, lépjünk tovább.
Merevlemez
Ezen a panelen a merevlemez hozzáadási módját állíthatjuk be:
Három opció közül választhatunk:
- Ne adjon hozzá virtuális merevlemezt: Ha ezt választjuk, később is bármikor hozzákapcsolhatunk merevlemezeket a virtuális géphez.
- Új virtuális merevlemez készítése: Ha ezt választjuk, akkor létre fogja hozni a virtuális merevlemezt a következő ablakban beállítottak alapján.
- Létező virtuális merevlemez használata: Itt pedig a virtuális média kezelőből kiválaszthatunk egy már meglévő merevlemezt.
Mivel új gépet hozok most létre egy új operációs rendszerrel, ezért itt a második opciót választom, tehát új merevlemezt hozok létre.
Merevlemez típusa
Most a merevlemez típusát kell meghatároznunk:
Itt kattintsunk a Szakértő mód gombra, és akkor egyetlen panelen beállíthatnunk mindent egy lépésben a merevlemezzel kapcsolatban, így nem kellenek további lépések
Szakértő mód
- Fájl helye: Itt fent tallózzuk be a virtuális lemezképfájl cél helyét, és nevét.
- Fájl mérete: Állítsuk be a merevlemez méretét.
- Merevlemez típusa: Itt többféle lemeztípus közül választhatunk. Mivel ezt a virtuális gépet nem tervezem másik virtualizációs szoftverekkel futtatni, ezért a VirtualBox saját lemezformátumát választom, tehát a VDI (VirtualBox lemezkép) formátumot.
- Fizikai merevlemezen tárolás: Itt pedig választhatunk két opció közül:
- Dinamikusan növekvő: Ilyenkor a lemezképfájl fizikai mérete elindul egy minimális méretről, és a használat során növekszik. Előnye, hogy nem foglal feleslegesen tárhelyet, ha még a virtuális gép üres. Hátránya hogy picivel lassabb a működése. Viszont a mai SSD meghajtók esetén ennek nincs jelentősége, tehát válasszuk ezt az opciót.
- Fix méretű: Ebben az esetben már a létrehozáskor elfoglalja a teljes méretének megfelelő tárhelyet.
Ha van SSD meghajtónk is, akkor itt is optimalizálhatunk, mint egy valódi gépen: Készíthetünk egy kisebb partíciót indító lemeznek, amit fizikailag is az SSD-n tárolunk, majd egy másik, nagyobb meghajtót, amit pedig egy nagyobb, de hagyományos merevlemezen helyezünk el.
Ha beállítottunk mindent, lépjünk tovább.
Áttekintés
Ha mindennel megvagyunk, akkor a megfelelő könyvtárban létrejött a virtuális lemezünk, valamint a VirtualBox főablakában is megjelent az új virtuális gép:
Bal oldalon a virtuális gépek listája található csoportokba rendezve, ahol nálam a korábbi leírásokhoz készített gépek is felsorakoznak, valamint jobb oldalon pedig a kiválasztott gép beállításainak áttekintését láthatjuk.
A virtuális gép alapszinten ugyan elkészült, de még el kell végeznünk néhány beállítást, hogy gond nélkül futtathassuk a vendég operációs rendszerünket.
Virtuális gép beállítása
Ebben a részben állítjuk be a virtuális gép többi paraméterét, hogy használatra kész állapotba kerüljön.
Az új virtuális gépen maradva kattintsunk a VirtualBox felső toolbar-ján a narancssárga Konfigurálás fogaskerék ikonra. Ekkor bejönnek a virtuális gép beállításai. Itt elég sok mindent lehet állítgatni, most viszont csak azokon a részeken haladunk végig, amiken változtatnunk kell.
Általános
Haladó fül
Ezen a helyen a pillanatkép mappát, a vágólapot, és a drag and drop funkciókat lehet beállítani:
Az Osztott vágólap és a Fogd és vidd beállításokat a nagyobb komfort és kezelhetőség érdekében állítsuk kétirányúra.
Itt más dolgunk nincs, lépjünk is tovább a Rendszer menübe.
Rendszer
Alaplap fül
- Alap memória: Ha szükséges, itt tudunk módosítani a memórián
- Boot sorrend: Innen vegyük ki a Floppy opciót, ma már sehol nem használnak floppy lemezt, így csak feleslegesen lassítja a boot folyamatot
- Lapkakészlet: Ezt állítsuk ICH9-re, lentebb részletezem.
- Mutatóeszköz: USB tablet (alapbeállítás)
- Bővített képességek:
- I/O APIC engedélyezése: be
- EFI engedélyezése: be
- Hardveres óra UTC időre állítása: maradhat üresen
Az ICH9 lapkészlet emulációja a Virtualbox 4. verziójában került be, így ma már használata stabilnak mondható a 6.1 változat idején.
Amennyiben tehát szeretnénk kihasználni a PCI express nyújtotta lehetőséget (például a gazda gép rendelkezik ilyen hardvereszközökkel), akkor - modern vendég operációs rendszerek esetén - válasszuk ezt a lapkakészletet. Ha nem fontosak számunkra a fentebb felsorolt funkciók, vagy nem ismerjük őket, akkor hagyjuk az alapértelmezett PIIX3 beállításon.
Processzor fül
- Processzor(ok): Itt állítsunk be pontosan annyi processzort (processzormagot) ahány fizikai maggal rendelkezik a gazda gépünk processzora. Ilyenkor lesz optimális működés (tehát a zöld sáv felső határára állítsuk a csúszkát).
- Végrehajtási csúcs: 100%
- Bővített képességek:
- PAE/NX engedélyezése: be.
Képernyő
Képernyők fül
- Videómemória: Ezt állítsuk 256MB-ra. (alapból csak 128MB-ot enged maximum, de miután bekapcsoltuk a 3D gyorsítást, felmegy 256Mb-ra a maximum, ekkor állítsuk be)
- Monitorok száma: 1 (alap)
- Képméretezési faktor: 100% (alap)
- Grafikus vezérlő: VBoxSVGA (alap)
- Gyorsítás: 3D gyorsítás: be. (Majd ezután lehet a videomemóriát 256MB-ra állítani)
Tároló
Itt először a tárolóeszközök listáján válasszuk ki a legfelső "Vezérlő: SATA" opciót.
SATA vezérlő beállításai
Itt a "Gazda I/O cache használata" opciót jelöljük be, minden egyebet hagyjunk alapbeállításon.
Elsődleges merevlemez beállításai
Itt attól függően hogy milyen nevet adtunk a virtuális lemezképfájlunknak, azzal a névvel fog megjelenni a merevlemez. Nálam "Windows 11.vdi".
Amennyiben a gazda gépen SSD meghajtón tároljuk a virtuális merevlemezünket, a panel jobb felén állítsuk be a "Solid-state drive (SSD)" opciót, a többit hagyjuk az eredeti beállításokon.
DVD telepítőlemez beállítása
Válasszuk ki az "Üres" címkével jelzett optikai meghajtót:
Majd állítsuk be a telepíteni kívánt ISO fájlunkat a panel jobb felén lévő Optikai meghajtó sorának végén található kék DVD lemez ikonra kattintással. Miután kiválasztottuk az ISO fájlunkat, a középső listában átváltozik az "Üres" címke a kiválasztott ISO fájl nevére.
Hálózat
Kártya 1 fül
A "Csatlakoztatva ide" opciónál válasszuk a Bridge-elt kártyát, mert ha router mögött van a számítógépünk, akkor ezzel a beállítással a router látni fogja a virtuális gépet is, mint különálló számítógépet, és kioszt neki is egy belső IP-címet a LAN hálózatunkon. Így a vendég gép futása közben elérhetjük annak megoszott mappáit a gazda gépről, vagy fordítva is, a gazda gép megosztott mappáit a vendég gépről, ezzel könnyebbé téve az adatcserét a két gép között.
Itt a többi beállítással nem kell foglalkoznunk.
A beállított gép áttekintése
Miután beállítottuk a szükséges dolgokat, és lementettük az ablakot, még vessünk egy pillantást a gép áttekintő oldalára:
Itt átfuthatjuk a beállításainkat, szükség esetén módosíthatjuk is azokat.
Ha mindent rendben találunk, akkor indíthatjuk is a gépet a beállított ISO telepítőkészlettel.
Konklúzió
Ennyi volna a VirtualBox 6.1 beállítása egy erősebb erőforrásokat igénylő grafikus asztalkörnyezettel rendelkező operációs rendszer számára. Ezekkel a paraméterekkel telepíthetünk modernebb operációs rendszereket, mint például a Windows 11 vagy akár egy KDE asztalkörnyezettel rendelkező újabb Linux rendszert.
- Hogyan állítsuk be a VirtualBox-ot az alaprendszerek számára
- VirtualBox 5.2 telepítése Debian 9 (stretch) gazda operációs rendszerre
- VirtualBox 6.0.x telepítése Debian 10 (Buster) gazda operációs rendszerre
- VirtualBox 6.1.x telepítése Debian 10 (Buster) gazda operációs rendszerre
- Hogyan telepítsük a VirtualBox-ban futó Debian 11 (Bullseye) rendszerre a vendég integrációs szolgáltatásokat (Guest additions)
- Hogyan zsugoríthatjuk össze VirtualBox virtuális gépeink képfájljait Linux és Windows rendszereken
- Dual boot: Windows 7 és Debian 10 (Buster) operációs rendszerek telepítése BIOS módban egy merevlemezre
- Enciklopédia - VirtualBox
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
- 733 megtekintés