Ha külső USB-s meghajtókat, tárolóeszközöket használunk, Linux rendszerünk grafikus asztalkörnyezetében ezeket néhány kattintással biztonságosan leválaszthatjuk, lekapcsolhatjuk. Az így kiadott eszközökhöz utána már nem férünk hozzá, mivel a hozzájuk tartozó blokk eszköznevek megszűnnek és a hardverek is áramtalanításra kerülnek. Alapesetben csak a hardverek fizikai újracsatlakoztatásával tudjuk azokat újra használatba venni, ami emberi beavatkozást igényel. Felmerülhet az igény arra, hogy az így szoftveresen leválasztott, kikapcsolt tárolóeszközünkhöz mégis hozzá szeretnénk férni anélkül, hogy fizikailag ki kelljen húzni, majd újracsatlakoztatni azokat. Ha bármi okból hozzá szeretnénk tudni férni a logikailag leválasztott és áramtalanított USB-s tárolóeszközünkhöz, akkor ebben a leírásban megnézzük, hogyan lehet újból elindítani és hozzáférhetővé tenni külső HDD meghajtónkat, pendrive-unkat vagy kártyaolvasónkat anélkül, hogy fizikailag újra kellene csatlakoztatnunk azt.

Amikor egy külső USB meghajtót vagy pendrive-ot csatlakoztatunk a gépünkhöz, akkor a Linux rendszer automatikusan felcsatolja annak fájlrendszerét a megfelelő felhasználó számára. Azonban előfordulhat, hogy ez az automatikus mount-olás valamilyen ok miatt nem sikerül, és kapunk egy "Not authorized to perform operation" hibaüzenetet tartalmazó kis ablakot.

Ha nincsenek megfelelően beállítva a területi beállításaink (locales), vagy valamilyen program telepítése, frissítése után elállítódnak, akkor a Perl alapú programok hibát jeleznek. Ebben a rövid útmutatóban megnézzük ennek a hibának a megoldását.

Az ISPConfig különféle védelmi rendszereket alkalmaz, hogy biztonságos legyen, többek között az IDS (Intrusion Detection System) technológiát is. Előfordul azonban, hogy ennek a beállítása esetleg túl érzékeny, és minket is kitilt a kezelőpanelből. Ebben a kis hibaelhárítóban megnézzük, hogy mit tehetünk, ha az ISPConfig kezelőpanelünk nem enged be minket, hanem helyette kapunk egy "Possible attack detected. This action has been logged." hibaüzenetet.

Ha egyedi PHP verziókat használunk Debian szerverünkön, amiket a Sury.org csomagtárán keresztül frissítünk, akkor korábban már beállítottuk ezt a csomagtárat, ami ezelőtt még működött, az APT gond nélkül frissítette belőle a csomagokat. Azonban előfordulhat, hogy egy frissítésnél hibát ad a csomagkezelő, és nem tudja elérni a legfrissebb csomagokat. Ebben a rövid hibaelhárítóban orvosoljuk ezt a problémát.

A PHP munkamenetek (session-ok) olyan globális változók, amik a webes látogatások során tárolt adatokat több oldalon keresztül is továbbítják, azaz nem vésznek el egyik oldalról átlépve a másikra. A PHP ezt úgy valósítja meg, hogy a látogatásokhoz (munkamenetekhez) egyedi azonosítókat rendel, és a szerver oldali fájlstruktúrában ezekhez az azonosítókhoz kapcsolódó fájlokat hoz létre amikben tárolja a munkamenet számára szükséges adatokat. A rendszer ezeket a fájlokat egy meghatározott – általában tmp – könyvtárában helyezi el, amit normál esetben egy megadott idő elteltével töröl – a garbage collector által. A helyzet azonban néha nem ilyen kézenfekvő. Ugyanis, ha megváltozik a szerveren lévő PHP környezet, akkor előfordulhat, hogy a takarító rendszer (garbage collector) nem tudja letörölni ezeket az elévült, szükségtelenné vált munkamenet fájlokat. Ebben a leírásban megnézzük, hogyan tudunk saját megoldással gondoskodni arról, hogy ezek a munkamenet fájlok törlésre kerüljenek, amikor az alapértelmezett takarító rendszer nem tudja eltávolítani őket.

A Drupal 9 CMS rendszerhez már több alaprendszer frissítés is kiadásra került az elmúlt hetekben, ezért érdemes átnézni ennek is a frissítési mechanizmusát, mint korábban a Drupal 8 frissítése esetében. Ebben a leírásban a Debian 10 (Buster) tökéletes szerverre telepített Drupal 9-es weboldalt fogom frissíteni a 9.1.2-ről a 9.1.4-re, tehát itt most több verziót is ugrunk egyszerre. A műveletet kétféle módszerrel is elvégezzük: először composerrel, utána pedig megnézzük a kézi frissítést is.

A Linux Mint 2021. január 8-án jelentette be a 20.1-es – "Ulyssa" kódnévre hallgató – kiadását, amelyet többféle asztalkörnyezettel is elérhetővé tett. Ebben a leírásban A Cinnamon-al csomagolt változatot fogjuk feltelepíteni. Korábban foglalkoztunk már Linux Mint 20 (ulyana) alapú telepítéssel is, most megnézzük a Linux Mint Linux disztribúció legújabb verzióját a Cinnamon asztallal, eredeti formájában. Ezt a telepítést egy 64-bites BIOS rendszerű gépen végezzük, ahol egy MBR partíciós sémával kialakított merevlemez egyetlen partíciójára kerül fel a 64-bites rendszer.

A LAMP és egyéb összetettebb szerverek elengedhetetlen kelléke a phpMyAdmin, aminek segítségével webes felületen kényelmesen kezelhetjük adatbázisainkat. A Debian 10 (Buster) hivatalos csomagtárában korábban még nem volt elérhető a phpMyAdmin webes adatbáziskezelő felület telepítőcsomagja. Így amikor a Debian 10 LAMP szerver telepítő leírását készítettem, akkor még kézzel kellett telepíteni. Azóta viszont a Debian már elérhetővé tette a backports tárolójában a phpMyAdmin csomagját. Ebben a leírásban a korábbi Debian 10 (Buster) LAMP szerver telepítő leírás kiegészítéseként többek között a backports tárolóból fogjuk feltelepíteni kedvenc webes adatbázis kezelőnket, követve az időközben történt változásokat.