mount

Tartalom

 

Adatok

Verziószám: 2.29.2

 

 

Man oldal kimenet

man mount
MOUNT(8)                            Linux Programmer's Manual                            MOUNT(8)

NÉV
       mount - fájlrendszert csatlakoztat (mount-ol)

ÁTTEKINTÉS
       mount [-hV]

       mount -a [-fFnrsvw] [-t vfstype]
       mount [-fnrsvw] [-o options [,...]] device | dir
       mount [-fnrsvw] [-t vfstype] [-o options] device dir

LEÍRÁS
       Egy  Unix rendszeren elérhető összes fájl egy nagy, faszerkezetű, hierarchikus rendszerben
       van elhelyezve, amely a / könyvtárból gyökerezik. Az innét elérhető  fájlok  azonban  több
       eszközön  helyezkedhetnek  el.  A  mount parancs arra szolgál, hogy egy eszközön található
       fájlrendszert ebbe  a  nagy  fastruktúrába  bekapcsoljunk.  Ezzel  ellentétes  értelmű  az
       umount(8) , ami a lecsatolásra szolgál.

       A mount szokásos formája:
              mount -t type device dir
       Ez  arra  utasítja a kernelt, hogy a device eszközön talált type típusú fájlrendszet a dir
       könyvtárhoz csatolja.  A dir esetleges korábbi tartalma, tulajdonosa  és  módjai  eltűnnek
       amíg  ez  a  fájlrendszer  csatolva  marad,  és  a  dir  elérési út a device -on található
       fájlrendszernek felel meg.

       A hívás három formája ténylegesen nem csatol semmit:
              mount -h
       segítő üzenetet ad;
              mount -V
       a program verzióját írja ki; és a
              mount [-t type]
       listázza a csatolt (type típusú) fájlrendszereket. (Lásd lentebb.)

       A proc fájlrendszer nincs  kapcsolatban  egy  speciális  eszközzel,  és  csatolásakor  egy
       tetszőleges  kulcsszó,  mint  pl. a proc használható az eszközmegadás helyett. (A szokásos
       none választás kevessé szerencsés: a umount `none busy' hibaüzenete félreérthető lehet.

       A legtöbb eszközt egy fájlnév jelzi, amely egy blokkos speciális eszközre mutat, mint  pl.
       /dev/sda1  de  van  más  lehetőség  is.  Például  az  NFS  (Network  File  System=Hálózati
       Fájlrendszer) csatolásakor a device lehet ilyesmi  is:  knuth.cwi.nl:/dir.   Lehetséges  a
       kötetcímkével vagy az UUID-vel is hivatkozni a blokkos különleges eszközökre. (Lásd később
       a -L és -U kapcsolókat.)

       A /etc/fstab fájl (lásd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat, melyek azt írják le,  hogy
       mely  eszközöknek  melyik  a  szokásos  csatolási  pontja és csatolási opciói. Ezt a fájlt
       háromféleképpen lehet használni:

       (i) A
              mount -a [-t type]
       parancs (mely többnyire rendszerindító szkriptekben fordul elő) az  fstab  -ban  felsorolt
       összes  fájlrendszer  csatolását  eredményezi a megadott opciókkal, kivéve, ha a megfelelő
       sor tartalmazza  a  noauto  kulcsszót.  A  -F  opció  használata  esetén  a  parancs  több
       alprocesszt indít (fork), így a fájlrendszerek egyidejűleg kerülnek csatolásra.

       (ii) Amikor egy, az fstab -ban szereplő fájlrendszert csatolunk, elegendő csak az eszközt,
       vagy csak a csatolási pontot megadni.

       (iii) Alapvetően csak a rendszergazda (superuser) tud fájlrendszert  csatolni,  de  ha  az
       fstab  megfelelő  sora  tartalmazza  a  user  opciót,  akkor bárki csatolhatja a megfelelő
       rendszert.

       Így pl. egy
              /dev/cdrom  /cd  iso9660  ro,user,noauto,unhide
       sor az fstab fájlban azt eredményezi,  hogy  minden  felhasználó  csatolhatja  az  iso9660
       fájltípusú CD-ROM-ot a
              mount /dev/cdrom
       vagy
              mount /cd
       parancsokkal.  Részletesen  lásd  az fstab(5) kézikönyvlapon.  Csak az a felhasználó tudja
       lecsatolni a fájlrendszert, aki csatolta. Ha azt szeretnénk, hogy  minden  felhasználó  le
       tudja  csatolni,  akkor  használjuk a users kifejezést a user helyett az fstab sorban.  Az
       owner hasonló a user beállításhoz, azzal a megszorítással, hogy a felhasználó tulajdonában
       kell  lennie  a  speciális  fájlnak.  Például  hasznos  lehet,  ha  a  /dev/fd eszközt egy
       bejelentkezéskor lefutó szkript a konzolon belépő felhasználó birtokába adja.

       A  mount  és  umount  programok  egy  listát  kezelnek  a  pillanatnyilag  csatlakoztatott
       fájlrendszerekről.  A lista a /etc/mtab fájlban található. Argumentum nélkül a mount ezt a
       listát nyomtatja ki. Amikor a proc  fájlrendszert  csatoljuk  (mondjuk  a  /proc  -ba),  a
       /etc/mtab  és a /proc/mounts fájloknak hasonló tartalmuk lesz. Az előzőben egy kicsit több
       információ van, mint pl. a használt opciók, de ez nem feltétlenül a legaktuálisabb.  (Lásd
       pl.  a  -n  opciót  lejjebb.)  Lehetséges  a  /etc/mtab  -ot  egy  /proc/mounts -ra mutató
       szimbolikus  kötéssel  helyettesíteni,  de  ebben  az   esetben   bizonyos   információkat
       elvesztünk. (Pl. a `hurok eszköz' (loop device) kezelése kényelmetlenebbé válik.)

OPCIÓK
       A  mount  egy hívásakor érvényes opciók halmaza úgy határozható meg, hogy először az fstab
       fájl megfelelő bejegyzésénél található opciók lesznek kiértékelve, majd a parancssorban  a
       -o utániak, végül a -r vagy -w opciók, amennyiben jelen vannak.

       A mount parancs opciói:

       -V     Kiírja a verziószámot.

       -h     Segítő üzenetet ad.

       -v     Bőbeszédű mód.

       -a     Az fstab minden (meghatározott típusú) fájlrendszerét csatolja.

       -F     (A  -a  -val  kapcsolatban  használatos.)   A  `mount'  programot  annyi példányban
              indítja, ahány csatolási kérés van. Ez a különböző csatolásokat párhuzamosan  fogja
              végezni.  Ezzel  a  csatolási folyamat gyorsabb lehet, mert pl. az NFS csatolásokra
              való várakozás párhuzamosan történik. Hátránya, hogy a csatolások nem meghatározott
              sorrendben  történnek.  Emiatt nem használható pl. akkor, ha a /usr és a /usr/spool
              könyvtárakat is csatoljuk.

       -f     Mindent elvégez a tényleges rendszerhívás kivételével. Más szavakkal:  úgy  csinál,
              mintha  csatolná  a  fájlrendszert,  de igaziból nem teszi meg. Ez a -v -vel együtt
              használva értelmes: kiírja, mit is csinálna a `mount' parancs  ezen  opció  nélkül.
              Arra  is használható, hogy a /etc/mtab -ba megtegye a megfelelő bejegyzéseket olyan
              eszközök esetén, melyek a -n opcióval lettek csatolva.

       -n     Az /etc/mtab fájlba való írás nélkül csatol.  Ez  pl.  akkor  hasznos,  ha  a  /etc
              könyvtár csak olvasható.

       -s     A  pontatlan  opciókat  is  elfogadja leállás nélkül, azaz figyelmen kívül hagyja a
              fájlrendszer által nem támogatott opciókat. Nem minden fájlrendszer fogadja el ezt.
              Ezen  opció  a  Linux  autofs-alapú  automatikus  csatolóprogramjának (automounter)
              támogatására lett megvalósítva.

       -r     Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert. Szinonímája a -o ro -nak.

       -w     Írható/olvasható  módon  csatolja  a  fájlrendszert.   (Ez   az   alapértelmezett.)
              Szinonímája  a  -o  rw  -nek.   -L  kötetcímke  Csatolja  a  megadott kötetcímkével
              rendelkező partíciót.

       -U uuid
              Csatolja a megadott uuid-vel rendelkező partíciót.   Ez  a  két  opció  csak  akkor
              használható,  ha  a  /proc/partitions  fájl  létezik.  (Ez  a  fájl a Linux 2.1.116
              verziója óta van jelen.)

       -t vfstype
              A -t -t követő argumentum a fájlrendszer típusát adja meg.  A  jelenleg  támogatott
              típusok  listáját  a  linux/fs/filesystems.c  fájlból vehetjük: adfs, affs, autofs,
              coda, coherent, devpts, efs, ext, ext2, hfs, hpfs, iso9660,  minix,  msdos,  ncpfs,
              nfs,  ntfs,  proc,  qnx4, romfs, smbfs, sysv, udf, ufs, umsdos, vfat, xenix, xiafs.
              Megjegyezzük, hogy a coherent, a sysv és  a  xenix   egyenértékű,  és  a  xenix  és
              coherent típust a valamikor a jövőben majd törlik a listáról, és csak a sysv marad.
              A 2.1.21 kernelektől kezdve az ext és xiafs nem létezik  többé.   A  legtöbb  típus
              használatakor  a  mount  program  nem  tesz  mást,  mint hogy egyszerűen meghívja a
              mount(2) rendszerhívást, és ezért nem szükséges  az  adott  fájlrendszer  részletes
              ismerete.   Néhány  típushoz  azonban (pl. nfs, smbfs, ncpfs) ad hoc kód szükséges.
              Az nfs fájlrendszert kezelő kód be van építve, de  az  smbfs  és  ncpfs  típusokhoz
              külön  mount  program  van. Annak érdekében, hogy minden típust egységesen lehessen
              kezelni, a mount végrehajtja a /sbin/mount.TYPE programot (ha az  létezik),  amikor
              smb-vel  vagy  ncp-vel  hívták  meg.  Miután az smbmount program különféle verzióit
              különféleképpen kell meghívni, szükséges  lehet  a  /sbin/mount.smb  shell  szkript
              alkalmazása, amely beállítja a kívánt hívást.  Az iso9660 típus az alapértelmezett.
              A -t opció hiánya esetén, vagy ha az auto típus lett megadva, a szuperblokk alapján
              próbál  a rendszer választani a minix, ext, ext2, xiafs, iso9660, romfs ,ufs, ntfs,
              qnx4, bfs listából. Ha ez a próba sikertelen,  a  mount  megpróbálja  elolvasni  az
              /etc/filesystemsfájlt,  vagy ha az nem létezik, akkor a /proc/filesystems fájlt, és
              minden ebben található fájlrendszert megpróbál, kivéve a "nodev" címkéjűeket,  mint
              pl. a proc és nfs esetén.

              Megjegyzendő,  hogy  az  auto típus hasznos lehet felhasználó által csatolt floppik
              esetében.  Az/etc/filesystemsfájl létrehozása  akkor  hasznos,  ha  meg  szeretnénk
              változtani  a  próbák  sorrendjét,  (pl.  próbálja előbb a vfat-et és csak utána az
              msdos-t), vagy az  autoloader  kernelmodult  használjuk.   Figyelem:  a  típuspróba
              ökölszabályokat  használ, azaz bizonyos `mágikus' dolgok meglétét vizsgálja, és így
              néha rosszul érzékeli a típust.

              Több mint egy  típus  is  megadható  egy  vesszőkkel  tagolt  listával.  A  típusok
              kiegészíthetők   a  no  előtaggal,  amely  azt  jelenti,  hogy  az  adott  típussal
              kapcsolatban nem kell műveletet  végezni.  (Ez  pl.  a  -a  opcióval  együtt  lehet
              értelmes.)

              Például a
                     mount -a -t nomsdos,ext
              parancs minden fájlrendszert csatol, amely nem msdos vagy ext típusú.

       -o     Az  opciókat a -o utáni vesszőkkel tagolt listával adhatjuk meg. Néhány ilyen opció
              csak akkor hasznos, ha a /etc/fstab fájlban szerepel. A következő  opciókat  minden
              fájlrendszer esetén alkalmazhatjuk.

              async  A fájlrendszer minden írási/olvasási művelete aszinkron módon megy végbe.

              atime  Frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén. (Alapértelmezett.)

              auto   A fájlrendszer csatolható a -a opcióval.

              defaults
                     Az  alapértelmezett  opciókat  használja.  Ezek:  rw, suid, dev, exec, auto,
                     nouser, és async.

              dev    Értelmezi   a   karakteres   vagy   blokkos   speciális   eszközfájlokat   a
                     fájlrendszeren.

              exec   Megengedi a bináris fájlok futtatását.

              noatime
                     Nem  frissíti  az  inode-ok  elérési ideit minden elérés esetén. (Ez hasznos
                     lehet pl. a `news spool' gyorsabb elérésének  biztosítására  news  szerverek
                     esetén.)

              noauto Csak kifejezett parancsra csatolható, azaz pl.  -a opcióval nem csatolódik.

              nodev  Nem   értelmezi   a   karakteres  vagy  blokkos  speciális  eszközfájokat  a
                     fájlrendszeren.

              noexec Nem engedi meg a csatolt rendszeren található bináris fájlok futtatását.  Ez
                     pl.  akkor  lehet  hasznos, ha egy szerver más architektúrájú binárisokat is
                     tartalmazó fájlrendszert használ, mint a sajátja.

              nosuid Nem engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-identifier  (sgid)
                     bitek használatát.

              nouser Megtiltja   minden  közönséges  (nem  root)  felhasználónak  a  fájlrendszer
                     csatolását. (Alapértelmezett.)

              remount
                     Megkísérli egy már csatolt fájlrendszer újboli csatolását. Ezt  arra  szokás
                     használni,  hogy  más  opciókkal csatoljuk újra a fájlrendszert, például egy
                     korábban csak olvasható fájlrendszert írhatóvá tegyünk.

              ro     Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert.

              rw     Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert.

              suid   Engedélyezi a  set-user-identifier  (suid)  és  set-group-identifier  (sgid)
                     bitek használatát.

              sync   A fájlrendszer írási és olvasási műveleteit szinkronizáltan végzi.

              user   Megengedi   minden  közönséges  (nem  root)  felhasználónak  a  fájlrendszer
                     csatolását. Ez az opció bekapcsolja a noexec,  nosuid,  és  nodev  opciókat,
                     hacsak  nem a további opciók ezt felülbírálják. (Biztonsági okokból ezt csak
                     nagyon átgondolt esetekben szabad megtenni.)

FÁJLRENDSZER-SPECIFIKUS CSATOLÁSI OPCIÓK
       A következő opciók csak bizonyos fájlrendszerek esetén használhatók. Fájlrendszer  szerint
       rendezzük őket. Mindegyiknek a -o után kell állnia.

   Az `affs' típus csatolási opciói
       uid=érték és gid=érték
              A  gyökér  fájlrendszer  tulajdonosát  és  csoportját  állítja  be. (Alapértelmezés
              szerint  uid=gid=0,  de  ezek  az  opciók  `érték'  megadása  nélkül  az   aktuális
              processztől veszik a megfelelő értékeket.)

       setuid=érték és setgid=érték
              A fájlok tulajdonosát és csoportját állítja be.

       mode=érték
              Minden  fájl  módját  `  érték  &  0777'-re  állítja  be  az  eredeti engedélyektől
              függetlenül.  Keresési  engedélyt  ad  minden   olvasási   engedéllyel   rendelkező
              könyvtárra. Az értéket oktálisan kell megadni.

       protect
              Nem engedi a védelmi bitek megváltoztatását.

       usemp  A  gyökér  fájlrendszer  uid  és  gid  értékét a csatolási pont megfelelő értékeire
              állítja be az első szinkronizálás vagy lecsatolás alkalmával, majd kikapcsolja  ezt
              az opciót. Különös...

       verbose
              Informatív üzenetet nyomtat minden sikeres csatoláskor.

       prefix=string
              A kötegnév (volume) előtt használható előtag, amikor kötést követ egy program.

       volume=string
              A  `/'  előtt  használandó  maximum 30 karakteres előtag. Ezt a szimbolikus kötések
              követésekor használja.

       reserved=érték
              Az eszköz elején található nem használt blokkok száma. (Alapértelmezés: 2)

       root=érték
              Közvetlenül megadja a gyökérblokk (root block) helyzetét.

       bs=érték
              Megadja a blokkméretet. Érvényes értékei: 512, 1024, 2048, 4096.

       grpquota / noquota / quota / usrquota
              Ezeket elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.

   A `coherent' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.

   Az `ext' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.  Megjegyzendő, hogy  az  `ext'  fájlrendszer  elavult,  használata  nem
       ajánlott.  A Linux 2.1.21-es kernelétől ez már nem része a kernelnek.

   Az `ext2' típus csatolási opciói
       Az  `ext2'  fájlrendszer a standard Linuxos fájlrendszer. Figyelem: A 2.0.4 kernelváltozat
       előtt egy programozási hiba miatt véletlenszerű opciókkal is csatolható  volt,  azóta  ezt
       már javították.

       bsddf / minixdf
              A  statfs  rendszerhívás  viselkedését  állítja  be.  A  minixdf megadása esetén az
              f_blocks mező a fájlrendszer összes blokkjainak száma,  míg  bsddf  esetén  (ez  az
              alapértelmezés)  kivonja az ext2 rendszer által használt overhead blokkokat, melyek
              nem elérhetők a fájlok tárolása céljából. Így lehetséges pl. a következő:

       % mount /k -o minixdf; df /k; umount /k
       Filesystem   1024-blocks  Used Available Capacity Mounted on
       /dev/sda6      2630655   86954  2412169      3%   /k
       % mount /k -o bsddf; df /k; umount /k
       Filesystem   1024-blocks  Used Available Capacity Mounted on
       /dev/sda6      2543714      13  2412169      0%   /k

       (Figyeljük meg, hogy ez a példa azt is mutatja, hogy parancssori opciók is használhatók  a
       /etc/fstab -beliek mellett.)

       check / check=normal / check=strict
              Az   ellenőrzési   szint   beállítása.   Amikor   ezen   opciók  valamelyike  adott
              (alapértelmezés: check=normal ) az inode-ok és a  blokkok  bittérképei  a  csatolás
              esetén  ellenőrzésre  kerülnek.   Ez nagyságrendileg fél percig tart egy nagy lemez
              esetén.  A  `strict'  megadásakor  a   blokkok   felszabadításakor   (deallocation)
              ellenőrzi, hogy a felszabadítandó blokk az adatzónában van-e.

       check=none / nocheck
              Nem ellenőriz.

       debug  Hibakereső (debugging) információt ad minden (újra)csatolás esetén.

       errors=continue / errors=remount-ro / errors=panic
              A hibák esetén való viselkedést állítja be. A `continue' megadásakor hiba esetén is
              folyatja a  műveletet,  `remount-ro'  esetén  csak  olvasható  módban  folytatja  a
              csatolást,  `panic'  esetén hibára leállítja az egész rendszert. Az alapértelmezett
              viselkedés a fájlrendszer szuperblokkjában tárolódik, és a tune2fs (8) segítségével
              lehet megváltoztatni.

       grpid vagy bsdgroups / nogrpid vagy sysvgroups
              Ezek  az  opciók  azt  határozzák  meg,  milyen  csoportazonosítója lesz az újonnan
              létrehozott fájloknak.  A  grpid  használatával  a  létrehozott  fájl  könyvtárának
              csoportját  használja,  másképp  (és  ez  az  alapértelmezett) az aktuális processz
              `fsgid'-jét veszi alapul, hacsak nem a könyvtár `setgid' bitje  be  van  kapcsolva,
              amely esetben a csoportazonosítót a szülőkönyvtárból veszi, és könyvtár létrehozása
              esetén erre is beállítja a `setgid' bitet.

       resgid=n és resuid=n
              Az `ext2' fájlrendszer az elérhető terület egy kis százalékát  fenntartja  magának.
              (Ez  a  százalék  alapértelmezésben  5%.  Lásd:  mke2fs(8) és tune2fs(8).)  Ezek az
              opciók azt  határozzák  meg,  ki  (milyen  felhasználói-  vagy  csoportazonosítóval
              rendelkező felhasználó) használhatja ezeket a fenntartott blokkokat.

       sb=n   Az   1-es   blokk   helyett  az  n  -ediket  használja  szuperblokknak.  Ez  sérült
              fájlrendszereknél lehet hasznos.  Rendszerint a szuperblokk másolatai minden  8192.
              blokkban  megtalálhatók,  azaz  az  1,  8193, 16385, ... blokkokban.  (Így egy nagy
              fájlrendszerben a szuperblokknak több száz másolata is lehet.   Jelenleg  nincs  az
              `mke2fs'-nek olyan opciója, amely kisebb számú másolat írását állítaná be.)

       grpquota / noquota / quota / usrquota
              Ezeket az opciókat elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.

   A `fat' fájlrendszer csatolási opciói
       Megjegyzendő,  hogy  a  fat nem egy különálló fájlrendszer, hanem az msdos, umsdos és vfat
       rendszerek közös része.

       blocksize=512 / blocksize=1024
              A blokkméretet adja meg. (Alapértelmezés: 512.)

       uid=érték és gid=érték
              Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját. (Alapértelmezés szerint ezeket
              az aktuális processz adataiból veszi.)

       umask=érték
              Beállítja   az   `umask'  értékét.  (Ez  azon  engedélyek  bitmaszkja,  melyek  nem
              használhatóak.)  Alapértelmezett  értéke  az  aktuális  processz  `umask'-ja.    Az
              `érték'-et oktálisan kell megadni.

       check=érték
              Három különböző szint állítható be:

              r[elaxed]
                     A  kis-  és  nagybetűk  egyenértékűek,  a  nevek  hosszú  részei csonkolásra
                     kerülnek.  (Pl.  verylongname.foobar -ból verylong.foo lesz); a bevezető  és
                     beágyazott szóközöket elfogadja a név bármelyik részében.

              n[ormal]
                     Ugyanaz,  mint "relaxed", de sok speciális karaktert (*, ?, <, szóköz, stb.)
                     visszautasít a fájlnevekben. Ez az alapértelmezett.

              s[trict]
                     Ugyanaz, mint "normal", de a nevek hosszú részeket és speciális karaktereket
                     is  tartalmazhatnak.  Ilyeneket  (+, =, szóköz, stb.) a Linux használ, de az
                     MS-DOS visszautasít.

       codepage=érték
              Beállítja azt a kódlapot, amelyet a rendszer a fájlnevek rövid alakjának kódolására
              fog használni a FAT és a VFAT fájlrendszereken. Az alapértelmezett a 437-es kódlap.

       conv=b[inary] / conv=t[ext] / conv=a[uto]
              A  fat fájlrendszer végre tudja hajtani a CRLF<-->NL konverziót a kernelben. (Ez az
              MS-DOS és a UNIX szövegformátuma közti különbség.)  A  következő  konverziós  módok
              elérhetőek:

              binary Nincs konverzió. Ez az alapértelmezett.

              text   A CRLF<-->NL transzfomációt minden fájlra alkalmazza.

              auto   A  CRLF<-->NL  transzformációt  azokra  a fájlokra alkalmazza, melyeknek nem
                     ``közismerten bináris'' kiterjesztésük van. Ezen  kiterjesztések  listája  a
                     fs/fat/misc.c eleje alapján aktuálisan a következő: exe, com, bin, app, sys,
                     drv, ovl, ovr, obj, lib, dll, pif, arc, zip, lha, lzh, zoo, tar, z, arj, tz,
                     taz,  tzp,  tpz, gz, tgz, deb, gif, bmp, tif, gl, jpg, pcx, tfm, vf, gf, pk,
                     pxl, dvi.

              Olyan programok, melyek kiszámolt véletlen pozícióban történő  fájlelérést  (lseek)
              alkalmaznak,   nem   szeretik  a  kernel  szintű  szövegkonverziót.  Ilyenkor  akár
              adatvesztés is felléphet, ezért legyünk óvatosak!

              Bináris módban illesztett fájlrendszerek esetén  különböző  konverziós  programokat
              (pl. fromdos, todos) használhatunk.

       debug  Hibakereső  üzemmódba  kapcsol.  Egy, a változatot tükröző string és a fájlrendszer
              paramétereit  tartalmazó  lista  kerül  kiírásra.  (Ezeket  az  adatokat  akkor  is
              kinyomtatja, ha a paraméterek nem konzisztensek.)

       fat=12 / fat=16
              Megadja,  hogy  12  vagy  16  bites  a  fat.  Felülbírálja az automatikus FAT típus
              érzékelést. Óvatosan használandó!

       iocharset=érték
              Az a karakterkészlet, amit a rendszer használ a 16 bites unicode karakterek és a  8
              bites  karakterek  között.  Az  iso8859-1  az  alapértelmezett.  A hosszú fájlnevek
              unicode formátumban tárolódnak a lemezen.

       quiet  Csendes (quiet) üzemmódba kapcsol. Megkísérli elérni, hogy  a  `chown'  és  `chmod'
              parancsok akkor se jelezzenek hibát, ha sikertelenek voltak. Óvatosan használandó!

       sys_immutable, showexec, dots, nodots, dotsOK=[yes|no]
              Különféle  félrevezető kísérletek, hogy a Unix vagy DOS konvenciókat ráerőltessük a
              FAT fájlrendszerre.

   A `hpfs' típus csatolási opciói
       uid=érték és gid=érték
              Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját. (Alapértelmezés szerint ezeket
              az aktuális processz adataiból veszi.)

       umask=value
              Beállítja   az   `umask'  értékét.  (Ez  azon  engedélyek  bitmaszkja,  melyek  nem
              használhatóak.)  Alapértelmezett  értéke  az  aktuális  processz  `umask'-ja.    Az
              `érték'-et oktálisan kell megadni.

       case=lower / case=asis
              Minden   fájlnevet   kisbetűssé  konvertál  vagy  meghagy  az  eredeti  állapotban.
              (Alapértelmezett: case=lower.)

       conv=binary / conv=text / conv=auto
              A conv=text megadása esetén töröl néhány véletlenszerű CR-t  (speciálisn  ha  NL-ek
              követik)  a  fájlok  olvasásakor.   conv=auto  esetén többé-kevésbé véletlenszerűen
              választ conv=binary és conv=text között. A conv=binary  megadása  pedig  mindenféle
              konverzió elhagyását jelenti. Ez az alapértelmezett.

       nocheck
              Nem szakítja meg a csatolási folyamatot ha néhány konzisztencia-teszt nem teljesül.

   Az `iso9660' típus csatolási opciói
       A   normális  iso9660  fájlnevek  8.3  formában  jelennek  meg,  azaz  a  DOS-hoz  hasonló
       megszorítások vonatkoznak a fájlnevek hosszára, és minden karakter kisbetűs. Továbbá nincs
       bejegyzés  a  tulajdonos,  védelem,  kötések  száma,  a  speciális blokkos vagy karakteres
       eszközök, stb. számára.

       A `Rock Ridge' egy bővítése az `iso9660'-nak, amely biztosítja az  előbb  felsorolt  Unix-
       szerű  lehetőségeket.  Alapvetően  minden  könyvtárhoz  tartozik  egy ilyen bővítés, amely
       ezeket  a  speciális  információkat  tartalmazza,  és  amikor  a  Rock  Ridge  működik,  a
       fájlrendszer  megkülönböztethetetlen a normális Unix fájlrendszertől. (Kivéve persze, hogy
       csak olvasható.)

       norock Kikapcsolja a Rock Ridge bővítést, akkor is  ha  jelen  van.  Lásd  map.   nojoliet
              Kikapcsolja a Microsoft Joliet bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd map.

       check=r[elaxed] / check=s[trict]
              A  check=relaxed  használata  esetén  a fájlneveket először kisbetűssé alakítja. Ez
              valószínűleg csak a norock és map=normal  -lal  együtt  hasznos.  (Alapértelmezett:
              check=strict.)

       uid=érték és gid=érték A fájlrendszer összes
              fájljának  felhasználói-  és  csoportazonosítóját a megadott értékre állítja be. Ez
              felülbírálja  a  `Rock  Ridge'  kiterjesztésből  származó  hasonló   információkat.
              (Alapértelmezés: uid=0,gid=0.)

       map=n[ormal] / map=o[ff]
              A  Rock  Ridge-t  nem  használó egységekre a normális névfordítás a nagybetűs ASCII
              kódokat kisbetűsre alakítja, elhagyja a követő `;1'-et és a `;'-t `.'-ra cseréli. A
              map=off  esetében  ez a fordítás nem történik meg. Lásd: norock.  (Alapértelmezett:
              map=normal.)  A map=acorn hasonló, mint a map=normal,  de  az  Acorn  bővítésre  is
              vonatkozik, ha az jelen van.

       mode=érték
              Nem  Rock  Ridge  eszközökre minden fájlnak a megadott módot adja. (Alapértelmezés:
              olvasási engedély mindenkinek.) A Linux 2.1.37 óta ezt  az  `érték'-et  nem  muszáj
              oktálisan megadni. (Az oktális esetet egy kezdő 0 jelzi.)

       unhide Mutatja a rejtett (hidden) és a kapcsolódó (associated) fájlokat is.

       block=[512|1024|2048]
              A blokkméretet a megadott értékre állítja. (Alapértelmezés: block=1024.)

       conv=a[uto] / conv=b[inary] / conv=m[text] / conv=t[ext]
              (Alapértelmezett:  conv=binary.)   A  Linux  1.3.54  óta nincs hatása. (Nem bináris
              beállítás nagyon veszélyes szokott lenni, és sokszor járt adatvesztéssel.)

       cruft  Amennyiben a fájl hosszának  legfelső  bájtja  problémákat  okozhat,  ez  az  opció
              használható  a  felsőbb bitek figyelmen kívül hagyására. Ez azt eredményezi, hogy a
              fájlok legfeljebb 16MB hosszúak lehetnek. A `cruft' opció automatikusan  bekapcsol,
              ha  a  teljes  CDROM-nak  vad  mérete  van.  (Pl. negatív, vagy több, mint 800 MB.)
              Szintén bekapcsolódik, ha 0 és 1-től eltérő a köteg sorozatszáma  (volume  sequence
              number).

       session=x
              Kiválasztja a kívánt session-t egy multisession CD-n. (A 2.3.4 óta.)

       sbsector=xxx
              A session kezdő szektorát adja meg. (A 2.3.4 óta.)

   A `minix' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.

   Az `msdos' típus csatolási opciói
       Lásd  a  `fat'  opcióinál.  Ha  egy  msdos  fájlrendszer következetlenséget érzékel, hibát
       jelent, és a fáljrendszert csak olvashatóvá teszi. A  fájlrendszer  újracsatolással  ismét
       írhatóvá tehető.

   Az `ncp' típus csatolási opciói
       Csakúgy,  mint  az  nfs,  az  ncp  megvalósítása elfogad egy bináris argumentumot ( struct
       ncp_mount_data) a csatolási rendszerhíváshoz. Ezt az argumentumot az  ncpmount(8)  állítja
       össze. A mount jelenlegi változata nem ismeri az ncp-t.

   Az `nfs' típus csatolási opciói
       A  szöveges, kernel által feldolgozott opcióstring helyett  az nfs fájlrendszer egy struct
       nfs_mount_data típusú bináris argumentumot vár. A mount  program  önmaga  dolgozza  fel  a
       következő,  `tag=érték'  formájú opciókat, és az említett struktúrába rakja őket: rsize=n,
       wsize=n, timeo=n, retrans=n, acregmin=n, acregmax=n,  acdirmin=n,  acdirmax=n,  actimeo=n,
       retry=n,   port=n,   mountport=n,  mounthost=name,  mountprog=n,  mountvers=n,  nfsprog=n,
       nfsvers=n, namlen=n.  Az addr=n opció megengedett, de nincs jelentése.

       Továbbá, a következő logikai opciókat, melyek előtt a no szócska állhat is felismeri:  bg,
       fg, soft, hard, intr, posix, cto, ac, tcp, udp, lock.  Részleteket lásd: nfs(5).

       Különösen hasznos opciók a következők:

       rsize=8192,wsize=8192
              Ez  jelentősen  gyorsabbá  teszi  az  nfs  kapcsolatot  az alapértelemezett 1024-es
              blokkmérethez képest.

       hard   Azok a programok, melyek egy NFS-en keresztül csatolt fájlrendszer valamely fájlját
              használják,  felfüggesztik  működésüket  (hang) szerverhiba esetén.  A processz nem
              megszakítható vagy megállítható a kill paranccsal, hacsak nem az intr is  megadásra
              kerül.   Az  NFS  szerver  rendbejövetele  esetén  a  program  futása  zavartalanul
              folytatódik. Általában erre van szükség.

       soft   Ez az opció megengedi, hogy a kernel ne várakozzon tovább, ha  az  NFS-szerver  egy
              megadott  ideig  nem  válaszol.  Ez  az idő a timeo=time opcióval adható meg. Ez az
              opció akkor  lehet  hasznos,  ha  az  NFS-szerver  néha  nem  válaszol,  vagy  néha
              újraindítják,  miközben  néhány  processz  fájlokat  próbál letölteni a szerverről.
              Általában ez sok gonddal jár.

       nolock Nem használja a `lock-olást'. Nem indítja a lockd-t.

   Az `ntfs' típus csatolási opciói
       iocharset=név
              A fájlnevek visszaadásához használt karakterkészlet.  A VFAT-tel ellentétben a NTFS
              nem  enged  hozzáférni  az  olyan  fájlokhoz,  amelyek  nevében  nem  konvertálható
              karakterek vannak.

       utf8   Az UTF-8 kódolást választja a fájlnevek konverziójára.

       uni_xlate=[0|1|2]
              A 0 (vagy `no' vagy `false') illetve az 1 (vagy `yes' vagy `true')  beállításnál  a
              VFAT  stílusú  kódolást  használja  azokra a fájlnevekre, amelyben egyes karakterek
              kívül esnek az aktuális karakterkészleten.  A 2 érték  hatására  egy  ":"-tal  lesz
              helyettesítve a kérdéses karakter.

       posix=[0|1]
              Ha  be  van  kapcsolva  (posix=1),  akkor a fájlrendszer különbséget tesz a kis- és
              nagybetűk között. A 8.3 alakú álnevek kemény kötésként (hard  link)  jelennek  meg,
              ahelyett hogy el lennének rejtve.

       uid=érték, gid=érték és umask=érték
              A  fájlok hozzáférési jogait állítja be a fájlrendszeren.  Alapértelmezésben minden
              fájl a root tulajdonában van, és senki más nem olvashatja.

   A `proc' típus csatolási opciói
       uid=érték és gid=érték
              Ezeket az opciókat elfogadja, de tapasztalataim szerint nincs hatásuk.

   A `romfs' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.

   Az `smbfs' típus csatolási opciói
       Csakúgy, mint az nfs, az smb jelenlegi implementációja egy  struct  smb_mount_data  típusú
       bináris  argumentumot  vár.  Ezt  az argumentumot az smbmount(8) állítja össze, és a mount
       jelen verziója (2.9w) semmit sem tud az `smb'-ről.

   A `sysv' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.

   Az `udf' típus csatolási opciói
       gid=   At alapértelmezett csoport.

       umask= Az alapértelmezett umask.

       uid=   Az alapértelmezet felhasználó.

       unhide Mutatja a rejtett fájlokat.

       undelete
              Mutatja a törölt fájlokat.

       strict Szigorú alkalmazkodás (nem használt).

       utf8   (nem használt).

       iocharset
              (nem használt).

       bs=    A blokkméret. (Nem biztos, hogy működik, ha nem 2048-ra van állítva.)

       novrs  Átugorja a kötetek sorrendjének felismerését.

       session=
              Nullától kezdi számolni a CDROM session-öket. Alapértelmezett: az utolsó session.

       anchor=
              Felülbírálja a szabványos horgonypontot. Alapértelmezett: 256.

       volume=
              Felülbírálja a VolumeDesc helyét. (nem használt)

       partition=
              Felülbírálja a PartitionDesc helyét. (nem használt)

       lastblock=
              A fájlrendszer utolsó blokkja.

       fileset=
              Felülbírálja a fájlkészlet blokk helyét. (nem használt)

       rootdir=
              Felülbírálja a gyökérkönyvtár helyét. (nem használt)

   Az `ufs' típus csatolási opciói
       ufstype=érték  Az  UFS  fájlrendszert  széles  körben  használják  a  különböző  operációs
       rendszerek.  A  probléma  az,  hogy  az egyes megvalósítások eltérnek egymástól, néhány az
       egyes  verziók  néhány  sajátossága  nincs  dokumentálva,  ezért  nehéz  az  ufs   típusát
       automatikusan  felismerni.  Emiatt  kell  megadni  a felhasználónak az ufs típusát a mount
       opciójaként.  A lehetséges értékek:

              old    Az ufs régi formája, ez az alapértelmezett, csak olvasható.

              44bsd  BSD-szerű   operációs   rendszer   által    létrehozott    fájlrendszerekhez
                     (NetBSD,FreeBSD,OpenBSD).

              sun    SunOS vagy Solaris által Sparc platformon létrehozott fájlrendszerekhez.

              sunx86 Solaris által x86 platformon létrehozott fájlrendszerekhez.

              nextstep
                     NeXTStep által (NeXT munkaállomáson) létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre
                     csak olvasható).

              nextstep-cd
                     NeXTStep CDROM-hoz (block_size == 2048), csak olvasható.

              openstep
                     OpenStep által létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre csak olvasható).

       onerror=érték
              Reakció hiba esetén:

              panic  Ha hibát észlel, kernel pánikot okoz.

              [lock|umount|repair]
                     Ezek az opciók pillanatnyilag semmit sem csinálnak, ha  hiba  történik  csak
                     egy üzenet íródik ki a konzolra.

   Az `umsdos' típus csatolási opciói
       Lásd az `msdos' típusnál. A dotsOK opciót az umsdos kikapcsolja.

   A `vfat' típus csatolási opciói
       Legelőször a fat opcióit ismeri fel. A dotsOK opciót a vfat kikapcsolja. További opciók:

       uni_xlate
              A  nem  kezelt  Unicode  karaktereket  speciális  escape-sorozatokká  alakítja.  Ez
              lehetőséget  ad  az  Unicode   karaktereket   használó   fájlnevek   mentésére   és
              visszaállítására.  Ezen  opció  nélkül  egy  `?'  jelenik meg, ha az átalakítás nem
              lehetséges. Az escape-karakter a `:', mert ez különben  nem  megengedett  a  `vfat'
              fájlrendszerben.  A  használt  escape-sorozat  (ahol `u' az Unicode karakter): (u &
              0x3f), ((u>>6) & 0x3f), (u>>12).

       posix  Megenged olyan fájlneveket, melyek csak kisbetű/nagybetű szempontból különböznek.

       nonumtail
              Először sorozatszám nélküli rövid nevet próbál készíteni,  mielőtt  a  név~szám.kit
              formát próbálná.  utf8 Az UTF8 a unicode a fájlrendszerre nézve biztonságos 8 bites
              kódolása, amit a konzol használ. A fájlrendszerre is lehet  engedélyezni  ezzel  az
              opcióval.  Ha az `uni_xlate' van beállítva, akkor az UTF8 tiltva van.

   A `xenix' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.

   A `xiafs' típus csatolási opciói
       Nincs  ilyen  opció.  Habár  semmi  rossz  nincs  a  xiafs-ben, nem igazán elterjedt, és a
       továbbiakban nincs karbantartva. Nem érdemes használni. A Linux  version  2.1.21  óta  nem
       része a kernelnek.

A HUROK ESZKÖZ (LOOP DEVICE)
       További  lehetséges  csatolási  típus  a hurok eszközön keresztüli. Lássuk pl. a következő
       parancsot:

         mount /tmp/fdimage /mnt -t msdos -o loop=/dev/loop3,blocksize=1024

       Ez beállítja, hogy a /dev/loop3 hurokeszköz a /tmp/fdimage fájlnak feleljen meg, és  utána
       ezt  az eszközt a /mnt -hez csatolja. Ez a fajta csatolás három opciót ismer: loop, offset
       és encryption, melyek valójában a losetup (8)  opciói.  Ha  nincs  kifejezett  hurokeszköz
       említve,  de  a  `-o  loop'  adott, akkor a mount parancs megpróbál egy használaton kívüli
       hurokeszközt felhasználni a csatoláshoz.  Ha az /etc/mtab  nem  egy  szimbolikus  kötés  a
       /proc/mounts-ra,  (ez amúgy sem okos dolog), akkor az összes mount-tal csatolt hurokeszköz
       lecsatolható az umount-tal.  Kézzel is  lecsatolhatóak  a  hurokeszközök  a  `losetup  -d'
       paranccsal, lásd losetup(8).

FÁJLOK
       /etc/fstab : a fájlrendszerek táblázata.
       /etc/mtab : a csatolt fájlrendszerek táblázata.
       /etc/mtab~ : lock fájl.
       /etc/mtab.tmp : ideiglenes fájl.

LÁSD MÉG
       mount(2),   umount(2),   fstab(5),   umount(8),  swapon(8),  nfs(5),  mountd(8),  nfsd(8),
       mke2fs(8), tune2fs(8), losetup(8)

HIBÁK
       Egy összezavarodott fájlrendszer rendszerösszeomlást okozhat.

       Néhány Linuxos fájlrendszer nem támogatja  a  -o  sync  -et.   (Az  `ext2fs'  támogatja  a
       szinkronizált frissítéseket (BSD szerűen), amikor sync opcióval van csatolva).

       A  -o  remount  opció  nem  mindig  képes  a csatolási paraméterek megváltoztatására. (Pl.
       minden ext2fs-specifikus paraméterre működik az sb kivételével, de nem változtatható meg a
       gid és az umask a fatfs esetén.

TÖRTÉNET
       Egy mount parancs az AT&T UNIX 5-ös verziójában jelent meg.

MAGYAR FORDÍTÁS
       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu> és Tímár András <timar_a@freemail.hu>

Linux 2.0                               14 September 1997                                MOUNT(8)

 

 

Súgó kimenet

mount --help
Usage:
 mount [-lhV]
 mount -a [options]
 mount [options] [--source] <source> | [--target] <directory>
 mount [options] <source> <directory>
 mount <operation> <mountpoint> [<target>]

Mount a filesystem.

Options:
 -a, --all               mount all filesystems mentioned in fstab
 -c, --no-canonicalize   don't canonicalize paths
 -f, --fake              dry run; skip the mount(2) syscall
 -F, --fork              fork off for each device (use with -a)
 -T, --fstab <path>      alternative file to /etc/fstab
 -i, --internal-only     don't call the mount.<type> helpers
 -l, --show-labels       show also filesystem labels
 -n, --no-mtab           don't write to /etc/mtab
 -o, --options <list>    comma-separated list of mount options
 -O, --test-opts <list>  limit the set of filesystems (use with -a)
 -r, --read-only         mount the filesystem read-only (same as -o ro)
 -t, --types <list>      limit the set of filesystem types
     --source <src>      explicitly specifies source (path, label, uuid)
     --target <target>   explicitly specifies mountpoint
 -v, --verbose           say what is being done
 -w, --rw, --read-write  mount the filesystem read-write (default)

 -h, --help     display this help and exit
 -V, --version  output version information and exit

Source:
 -L, --label <label>     synonym for LABEL=<label>
 -U, --uuid <uuid>       synonym for UUID=<uuid>
 LABEL=<label>           specifies device by filesystem label
 UUID=<uuid>             specifies device by filesystem UUID
 PARTLABEL=<label>       specifies device by partition label
 PARTUUID=<uuid>         specifies device by partition UUID
 <device>                specifies device by path
 <directory>             mountpoint for bind mounts (see --bind/rbind)
 <file>                  regular file for loopdev setup

Operations:
 -B, --bind              mount a subtree somewhere else (same as -o bind)
 -M, --move              move a subtree to some other place
 -R, --rbind             mount a subtree and all submounts somewhere else
 --make-shared           mark a subtree as shared
 --make-slave            mark a subtree as slave
 --make-private          mark a subtree as private
 --make-unbindable       mark a subtree as unbindable
 --make-rshared          recursively mark a whole subtree as shared
 --make-rslave           recursively mark a whole subtree as slave
 --make-rprivate         recursively mark a whole subtree as private
 --make-runbindable      recursively mark a whole subtree as unbindable

For more details see mount(8).

 

Kapcsolódó tartalom