Tartalom

Bevezető

A Debian 10 (Buster) 2019. július 6-án került kiadásra, mely elődjéhez képest ismét sok újdonságot tartogat számunkra. Ebben a cikkben aprólékosan összegyűjtöm, hogy mik is ezek a változások, újítások, amitől kedvenc operációs rendszerünk még hatékonyabban látja el a rábízott feladatokat.

A kiadás napja óta már eltelt egy kis idő, így alkalmam nyílt nekem is feltelepíteni a szerveremre, ami szintén hibátlanul végzi a dolgát, mint ahogyan az előtte használt Debian 8 (Jessie) tökéletes szerver is.

Ezt a leírást tekinthetjük egyfajta mérföldkőnek is, innentől már aktívan foglalkozunk a Debian 10 (Buster) változatával is, ami magában foglalja a hamarosan elkészülő minimális, LAMP és tökéletes szerverek elkészítését is.

Korábban már írtam a Debian 9 (Stretch) rendszer újdonságairól is, erről pedig az imént linkelt oldalon olvashatunk.

Architektúrák

A Debian 10 hivatalosan támogatott architektúrái:

• 32-bit PC (i386) és 64-bit PC (amd64)
• 64-bit ARM (arm64)
• ARM EABI (armel)
• ARMv7 (EABI hard-float ABI, armhf)
• MIPS (mips (big-endian) és mipsel (little-endian))
• 64-bit little-endian MIPS (mips64el)
• 64-bit little-endian PowerPC (ppc64el)
• IBM System z (s390x)

Továbbá a linux-sunxi közösség munkájának köszönhetően a Debian Buster alap támogatást kínál az Allwinner A64 SoC alapú hardverek számára is. Ez magában foglalja a következő architektúrákat: FriendlyARM NanoPi A64; Olimex A64-OLinuXino és TERES-A64; PINE64 PINE A64/A64+/A64-LTS, SOPINE, és Pinebook; SINOVOIP Banana Pi BPI-M64; és Xunlong Orange Pi Win(Plus).

Ezen eszközök alapvető tulajdonságainak (például a soros konzolnak, az ethernetnek, az USB-portoknak és az alapvető video kimenetnek) a Busterben működő kernellel együtt kell működniük. A fejlettebb funkciókat (például az audio vagy a video gyorsítás) a tervek szerint a későbbi kernel verziók fogják tartalmazni, melyek a szokásos módon a backports archívumban lesznek elérhetők. Az ezzel kapcsolatos állapotlap itt tekinthető meg.

A portolásokkal kapcsolatos részletesebb információk itt találhatók.

Telepítő

A Debian Installer a Debian hivatalos telepítő rendszere, amely továbbra is különféle telepítési módszereket kínál a hardver architektúrájától függően.

Sok fejlesztésen ment át a Debian telepítőrendszere az előző Debian 9-es változat óta. Ennek eredményeképpen javult a hardvertámogatás, valamint több új szolgáltatást, funkciót is tartalmaz.

UEFI Secure Boot

Elsősorban az UEFI Secure Boot támogatást érdemes megemlíteni, ami egy olyan funkció az újabb számítógépeken, ami megvédi a hardvert a tanúsítvánnyal nem rendelkező kódokkal történő bebootolástól, ezáltal védve azt a különböző bootkit-ek betöltésétől. A Debian 10 (Buster) rendelkezik a szükséges tanúsítvánnyal, így a rendszer telepíthető azokra a számítógépekre is, amelyeken az UEFI Secure Boot funkció engedélyezve van.

A Secure Boot funkció engedélyezhető olyan rendszereken is, amelyen már fel van telepítve a Debian, ami már az UEFI használatával indul. Azonban mielőtt ezt engedélyeznénk, szükséges telepítenünk a Debian Buster-ből a következő csomagokat: shim-signed, grub-efi-amd64-signed vagy grub-efi-ia32-signed, és egy Linux kernel csomagot.

A GRUB és a Linux egyes funkciói a biztonságos indítási módban korlátozottak, hogy megakadályozzák kódjuk módosítását.

A Secure Boot funkcióról bővebb információt itt találhatunk.

Live telepítőkészlet

LXQt asztalkörnyezet

A Debian Live csapata bemutatja az LXQt live ISO-kat. Az LXQt egy pehelysúlyú Qt-alapú asztali környezet, ami kicsit sem lassítja le a rendszert, és emellett egy modern külsővel rendelkező klasszikus kezelőfelület.

A Debian Live LXQt projektben kínált LXQt asztali környezet tiszta, módosítatlan, így visszaadja a megfelelő asztali élményt, amelyet az LXQt fejlesztők létrehoztak a népszerű operációs rendszerük számára.

A felhasználók az alapértelmezett elrendezést kapják, amely egy a képernyő alján lévő taskbar-ból áll, ami tartalmazza a főmenüt, feladatkezelőt, alkalmazásindítót és a szokásos dolgokat.

Calamares Live-telepítő

A Debian 10 Live telepítőkészletében bemutatkozik még a Calamares is, amely egy független, Qt alapú telepítőkörnyezet, aminek segítségével kényelmesebben telepíthetjük a Debian rendszert számítógépünkre. Ez nem váltja le a megszokott Debian telepítőt a Live rendszereken, hanem alternatív opcióként szolgál.

A Calamares használata egyszerű, barátságos, irányított partícionálási funkciókkal és egy igazán könnyű beállítású teljes lemeztitkosítási funkcióval ellátott telepítőrendszer. A telepítő nem terjed ki a Debian Installer minden funkciójára (bár a közelmúltban RAID támogatást is kapott), és nem rendelkezik felügyelet nélküli telepítési móddal sem, ugyanakkor az asztali és laptop számítógép felhasználók 95%-ánál egyszerűbbé teszi a Debian rendszerek telepítését. A korábbi Debian Installer továbbra is elérhető a Live rendszerekben is a megszokott grafikus és szöveges módokban.

Alaprendszer

A Debian a Buster kiadásának alaprendszerében is változtatott néhány dolgot. Lássuk, hogy mik is ezek.

Kernel

A Debian 10 a korábbi 4.9-es kernelszériáról áttért a 4.19-es széria használatára. Ennek köszönhetően a rendszer képessé válik például az SMBv3 titkosított megosztások bemountolására is. Ezen kívül még fejlesztették a hálózati támogatást, az I/O műveletek kezelését, a memóriakezelést, a virtualizációt, valamint bevezették az Enhanced Read-Only File System támogatását. Még számos újítás került a 4.19-es kernelbe, amelynek részelteiről itt olvashatunk.

Bash

A Bash használatának terén is történt változás: ebbe a Debian kiadásba már a Bash 5.0.x verziója került amiben sok hibát kijavítottak a 4.4-es változat óta és számos újítás is belekerült. Ezek közül hogy megemlítsünk néhányat: javították a változók kezelését, bevezettek néhány új shell változót (pl. BASH_ARGV0, EPOCHSECONDS, EPOCHREALTIME), a beépített history parancs is kapott új funkciókat, stb. A Bash-ban történt változtatások teljes listája itt található.

Szoftvercsomagok

Csomagstatiszikák

A Debian Buster kiadása ismét sokkal több szoftverrel érkezik, mint elődje; a disztribúció több, mint 13 370 új csomagot tartalmaz, összesen több, mint 57 703 csomagot. A disztribúció csomagjainak nagy része frissült: több, mint 35 532 darab (ez a teljes csomagkészlet 62%-át teszi ki). Szintén jelentős mennyiségű csomagot különféle okokból eltávolítottak a Busterből (több, mint 7 278 darabot, ami a korábbi Stretch kiadás 13%-át tette ki). Ezekhez a csomagokhoz már nem fog frissítés érkezni, valamint a csomagkezelők frontend-jei "elavult"-nak fogják jelölni. Ezekről részletesebben az Elavult csomagok fejezetben.

Néhány példa a frissített csomagokra

Rust alapú programok

A Rust egy alapjaiban C-re és C++-ra épített teljesítmény optimalizált programozási nyelv, amelyet rendszerprogramozásra terveztek.

A Buster az első Debian kiadás, amely Rust alapú programokat is tartalmaz, mint például a Firefox, ripgrep, fd, exa, stb, és jelentős számú Rust alapú függvénykönyvtárat (több, mint 450-et) is magában foglal. A Buster a Rustic 1.34-es változatát szállítja.

Debian Med Blend csomagok

A Debian nagy hangsúlyt fektet a tudományok támogatására, ezért a Debian Med csapata számos új csomagot és frissítést adott hozzá az élettudományokkal és az orvostudománnyal foglalkozó szoftverekhez. A Debian erre irányuló törekvései folyamatosak, ezért ezek a programok a jövőben is élvezhetik a fejlesztők támogatását.

A Debian Med csapat által karbantartott csomagok telepítéséhez a "med-" kezdetű metacsomagok telepítése szükséges, amelyek a Buster kiadásában a 3.3-as verzióban érhetők el.

A Debian Med projektek teljes listája itt tekinthető meg.

Elavult csomagok

A sok új csomag debütálása mellett a Debian Buster jó néhány régi csomagot ki is von a csomagtárából, amik a korábbi Stretch disztribúcióban voltak elérhetők. Ezekhez a csomagokhoz a rendszer már nem biztosít általános frissítéseket. Az elavult csomagok továbbra is használhatók, azonban a biztonsági frissítések is megszűnnek a Debian Buster kiadásától számított egy év után, ezért a fejlesztők javasolják, hogy ez idő alatt ezeket a csomagokat ki kell cserélni a megfelelő új alternatívákra.

Számos oka lehet annak, hogy miért távolítanak el csomagokat a disztribúcióból: már nem tartják karbantartásban; már nincs olyan Debian fejlesztő, aki érdekelt az adott csomagok karbantartásában; a csomag által nyújtott funkcionalitást felváltotta egy másik/újabb csomag; vagy a bennük lévő hibák miatt már nem tartják megfelelőnek a Buster számára. Az utóbb esetben a csomagok továbbra is jelen lehetnek a Debian "instabil" változatában.

Néhány csomagkezelő frontend segítségével könnyen megtalálhatók azok a csomagok, amelyek már nem állnak rendelkezésre egyetlen ismert csomagtárban sem. Az aptitude szöveges módú csomagkezelő frontend például felsorolja őket az "elavult vagy helyből telepített" csomagok kategóriájában, vagy a parancssorból is kilistázhatók az alábbi módon:

aptitude search '~o'

A következő paranccsal pedig törölhetők ezek a csomagok:

aptitude purge '~o'

Azonban a törlés előtt meg kell győződni mindegyik csomagról, hogy nincs-e használatban, vagy ha használatban van, akkor létezik-e helyette alternatív csomag, stb.

Biztonság

AppArmor

A Debian Busterben az AppArmor van engedélyezve alapértelmezetten. Az AppArmor egy hozzáférés-vezérlő keretrendszer, amely korlátozza a programok jogosultságait (mint például a mount, ptrace és signal jogosultságok, vagy a fájl olvasás, írás, és futtatási jogosultságok) programonkénti profilok beállításával.

Az apparmor csomag több programhoz tárol AppArmor profilokat. Néhány egyéb program, például az Evince, tartalmazza a saját AppArmor profiljait az általuk szállított programokhoz. További profilok találhatók az apparmor-profiles-extra csomagban.

Az AppArmor programot a Debian Buster kiadásának kernelcsomag ajánlásai miatt vonják be. Azokra a rendszerekre, amelyeket úgy állítottak be, hogy alapértelmezés szerint nem kerültek feltelepítésre az ajánlott csomagok, az apparmor csomag utólag kézzal is telepíthető az AppArmor engedélyezéséhez.

Fájlstruktúra

Egyesített /usr a friss telepítéseken

Friss telepítések esetén a /bin, /sbin, /lib és /lib64 könyvtárak tartalma a /usr könyvtárbeli megfelelő alkönyvtárba kerül telepítésre. A  kompatibilitás megőrzése végett az említett könyvtárak helyett szoft linkek fognak a /usr alatti megfelelőjükre mutatni:

/bin → /usr/bin
/sbin → /usr/sbin
/lib → /usr/lib
/lib64 → /usr/lib64

Busterre történő frissítéskor ezek az alkönyvtárak megmaradnak a korábbi helyükön, azonban a rendszerben meglévő usrmerge csomag segítségével bármikor elvégezhető ez az átalakítás. A freedesktop.org projektnek van egy Wiki oldala, ami részletes magyarázattal szolgál ezzel kapcsolatban. Itt pedig arról olvashatunk, hogy anno miért is lettek szétválasztva ezek a könyvtárak.

Ez a változás nem érinti azokat az átlagfelhasználókat, akik csak a Debian csomagjait használják, hanem csak a harmadik fél szoftvereit használó vagy építő felhasználók esetén van jelentősége.

Hálózatkezelés

Váltás nftables-re

Az nftables teljes mértékű helyettesítőjeként szolgál az iptables-nek, sokkal jobb teljesítménnyel, frissített szintaxissal, jobb támogatással az IPv4 / IPv6 kettős tűzfalakhoz, teljes mértékű párhuzamosítással a dinamikus szabálykészlet frissítéséhez, Netlink API-val a harmadik féltől származó alkalmazásokhoz, gyorsabb csomagosztályozással a továbbfejlesztett általános készletinfrastruktúra által és még sok más fejlesztéssel, amikről itt olvashatunk.

Az iptables 1.8.2 verziójától kezdve a bináris csomag tartalmazza az iptables-nft és az iptables-legacy, az iptables parancssori felület két változatát. Az nftables alapú változat – az nf_tables Linux kernel alrendszer használatával – az alapértelmezett a Busterben. A régi változat az x_table Linux kernel alrendszert használja. Az update-alternatives rendszer segítségével kiválasztható az iptables alapértelmezetten használni kívánt változata.

Ez az alábbi eszközöket és segédprogramokat érinti: 

• iptables
• iptables-save
• iptables-restore
• ip6tables
• ip6tables-save
• ip6tables-restore
• arptables
• arptables-save
• arptables-restore
• ebtables
• ebtables-save
• ebtables-restore

Ezek közül mindegyiknek van -nft és -legacy változata. A -nft változatok azoknak jók, akik nem tudnak, vagy nem akarnak áttérni az nftables natív parancssori felületére. A Debian azonban erősen ajánlja a felhasználóknak az nftables felület használatát.

Ez a változás összhangban áll azzal, amit más nagyobb Linux disztribúciók is végeznek, például a RedHat, amely az nftables-t használja alapértelmezett tűzfalként.

A Debian fejlesztők felhívják a figyelmet, hogy az összes iptables bináris fájl most már a /usr/sbin könyvtárban található a /sbin helyett a fentebb is leírt egyesített /usr könyvtárstruktúra miatt. A kompatibilitás megőrzése végett szimbolikus link került a helyére, ami a Buster kiadási ciklusa után kikerül. Ezért a különböző scriptekben a direktben bekötött útvonalakat javítani kell, de lehetőleg kerülni kell ezeknek a használatát.

Hálózati eszköznevek kezelése

Ha a Debian 10 (Buster) rendszer az előző változatról (Stretch) kerül frissítésre, akkor az alábbi részt fontos elolvasni!

A Debian a 9 (Stretch) kiadása óta új hálózati interfész elnevezési sémát vezetett be. A Debian 9-nél még megengedett volt a régi nevek használata, ha az még a korábbi, Debian 8-ról került felfrissítésre. A Debian 10 (Buster) kiadása azonban már nem támogatja ezeket a régi elnevezéseket. Így tehát amennyiben a Buster az előző Debian 9 (Stretch) -ről kerül disztribúció frissítésre, akkor már a frissítés előtt el kell végezni a Hálózati eszközök neveinek migrálását még a Debian 9 (Stretch) rendszeren, hogy zökkenőmentes legyen az átállás.

Ha a Debian 10 (Buster) egy friss telepítéssel kerül a számítógépre, ebben az esetben ezzel kapcsolatban nincs semmi teendő, a rendszer már az új hálózati interfész neveket fogja használni.

Szerver szolgáltatások

A Debian 10 (Buster) kiadásában a szerver üzemeltetéséhez szükséges komponensek terén is történtek változások, így ezekről is érdemes ejteni pár mondatot, főképpen, mert itt az oldalon nagyrészt ezekkel az összetevőkkel foglalkozunk.

Apache

A Busterbe az Apache 2.4.38 változata került a korábbi, Debian 9 (Jessie) kiadásában lévő 2.4.25 verziója helyett, így a két verzió között rengeteg hibajavítást és biztonsági javítást végeztek. Ezek között érdemes kiemelni a HTTP/2 protokollal, és az ezt biztosító mod_http2 modullal, továbbá a mod_rewrite, mod_proxy, mpm_worker, mpm_event, mod_ssl, és még jó néhány modullal kapcsolatos fejlesztéseket, amelyek nagyban hozzájárultak az Apache webszerver összteljesítményének jelentős javulásához. Az Apache részletes verziótörténetét itt olvashatjuk.

PHP

A PHP terén is nagy változás történt: a korábbi Debian kiadásban használt 7.0-ás verziót a Busterben a 7.3-as váltja fel. A 7.0-ás kiadás óta itt is rengeteg fejlesztés történt, melynek teljes listája itt található.

Érdemes még megjegyezni, hogy akiknek kompatibilitási okokból a 7.3-asnál korábbi PHP verziókra van szüksége, azok is nyugodtan telepíthetik a Debian 10-et, ugyanis utólag könnyedén telepíthető bármelyik PHP verzió.

phpMyAdmin

A phpMyAdmin-al kapcsolatban sajnos nincsenek jó hírek, ugyanis a Debian 10 (Buster) kiadásának hivatalos csomagtárába nem tették be phpmyadmin csomagot. Például egy korábbi biztonsági kockázat miatt a Debian szigorú biztonságú csomagrendszerében már nem kapott helyet. A GitHubon megkérdezték a sury.org külső csomagtár üzemeltetőjét is, Ondřej-t, hogy esetleg nem teszi-e fel ő a saját repójába, de ő erre azt válaszolta, hogy nem vállalja a PHP alapú szoftverek csomagolását.

Így tehát a Debian 10-re jelenleg a phpMyAdmin hivatalos oldaláról letölthető forráscsomagot kell kézzel feltelepíteni a szerverre. Erről itt olvashatunk.

MariaDB

A korábbi Debian változatban a MariaDB 10.1-es szerver verziója működött, A Busterben pedig a 10.3-as. A két verzió között  sok változás történt, amikről részletesen itt olvashatunk.

Két apró dolgot azonban kiemelnék – ami miatt betettem ezt a részt –, amivel talán segíthetek az azoknak, akik először használják a Debian 10-ben lévő MariaDB változatot.

Amikor feltelepítettem az új szerveremre a Debian 10-et, majd a csomagtárban lévő újabb MariaDB-t, és elkezdtem beimportálni a weboldalak adatbázisait, két hibajelenséggel kerültem szembe, amit persze "kis" keresgélés után sikerült megoldani. Mindezt itt most megosztom, hátha másoknak is jól jön a Debian 10-re történő váltáskor.

1. hibajelenség

Az első probléma már az adatbázis importálásakor jött elő: Az egyik oldalam egyik InnoDB típusú táblájában túl sok mező volt (főleg varchar típusúak), és amikor ennél járt az importálás, megszakadt a következő hibaüzenettel:

ERROR 1118 (42000) at line 2794: Row size too large (> 8126).
Changing some columns to TEXT or BLOB may help.
In current row format, BLOB prefix of 0 bytes is stored inline.

Kis keresgélés után ráakadtam, hogy ez valami adatbázis motor hiba, amiről tt írnak. Persze ez egy MySQL-es hibakövető oldal, de mindkét adatbázismotor esetén fennáll. Itt többféle megoldást írnak.

Nálam az lett végül a megoldás, hogy ezt a nagy (sok mezőt tartalmazó) táblát átalakítottam MyISAM típusúra, amit már gond nélkül beimportált. De ha nem szeretnénk átalakítani a táblát MyISAM-ra, akkor ez is megoldás lehet, ha az importálandó fájl elejére beszúrjuk az alábbi munkamenet változó beállítást:

set innodb_strict_mode = OFF;

Ezt akár egy scriptből egy sed-es paranccsal is az SQL tartalom elé lehet szúrni, így ha többször kell importálni, akkor kényelmesebb a használata. Globálisan is be lehetne állítani a MariaDB konfigjában, de nem ajánlott, mert ezzel a beállítással a többi adatbázisban olyan hibákat is elnyomhat ez a kapcsoló, amiknek amúgy elő kell jönniük normál helyzetben. Én ezért választottam inkább a MyISAM-ra történő átalakítást.

2. hibajelenség

Az adatbázis import után elindítva az oldalakat, az alábbi (futás közbeni) hibák jöttek elő több helyen:

INSERT INTO ...   MSG: Field 'xxx' doesn't have a default value

E a hiba pedig abból fakad, hogy a táblák mezőinél nem határoztunk meg alapértelmezett értéket, és a MariaDB 10.2 verziójától ez már hibának számít. Erre két megoldás van:

1. megoldás

Vagy végigmazsolázzuk az összes oldal összes táblájában az összes mezőt, és ahol kell, beállítunk alapértelmezett értékeket. De nyilván ezt nem szeretnénk, így inkább jöhet a 2. megoldás...

2. megoldás

A MariaDB konfigurációs fájljában beállítjuk a megfelelő sql módot:

nano /etc/mysql/mariadb.conf.d/50-server.cnf

És a [mysqld] szekció jelölése után betesszük az alábbi sort:

sql_mode                = NO_ENGINE_SUBSTITUTION

Lementjük, majd újraindítjuk az adatbázis szervert:

systemctl restart mysqld

És utána már nem dobálja ezeket a hibákat sem.

Forrás: slickdev.com

SQL mód beállításókról részletesebben pedig itt olvashatunk.

Egyéb működésbeli változások

A su parancs működése

A su parancsot a Busterben az util-linux forráscsomag biztosítja, a korábbi shadow forráscsomag helyett. A parancs többé nem változtatja meg a PATH környezeti változót. Ez azt eredményezi, hogy a su futtatása után a $PATH nem fogja tartalmazni az olyan könyvtárakat, mint például a /sbin. Ennél fogva sok rendszergazdai parancs nem fog működni. Ennek kiküszöbölésére létezik néhány megoldás:

• A su parancs használatakor használjuk a "-" opciót: "su -". A kapcsoló hatására a su elindít egy login shell-t, ami beállítja a megfelelő útvonalakat, valamint minden szükséges környezeti változót, beleértve az aktuális munkakönyvtárat is.
• Tegyük az "ALWAYS_SET_PATH yes" beállítást a /etc/login.defs fájlba, ha a su parancs használatakor szeretnénk a régi változathoz hasonló működést kapni.
• Helyezzük el a rendszer adminisztrációs könyvtárait (/sbin, /usr/sbin, /usr/local/sbin) a normál felhasználónk fiókjának PATH-jába.
• Vagy használjuk a su helyett a sudo parancsot. A sudo továbbra is a megfelelően beállított PATH változóval futtatja a parancsokat.
  • Ha hagyományos root shell-t szeretnénk kapni a megfelelő PATH beállítással, akkor használjuk a sudo -s parancsot.
  • Ha a "su -" -al egyenértékű login shell-t szeretnénk kapni root-ként, akkor pedig használjuk a sudo -i parancsot.

Asztalkörnyezetek

A Debian Buster ismét számos asztalkörnyezetet és asztali alkalmazást is szállít. Többek között az alábbiakat:

• Cinnamon 3.8
• GNOME 3.30
• KDE Plasma 5.14
• LXDE 0.99.2
• LXQt 0.14
• MATE 1.20
• Xfce 4.12

Wayland megjelenítő használata a Gnome alatt

A Gnome a Debian Busterben alapértelmezés szerint a Wayland display szervert használja az Xorg helyett. A Wayland egyszerűbb és modernebb kivitelű, valamint biztonsági szempontból is további előnyökkel bír.

Az Xorg megjelenítő szerver továbbra is telepítve van a Debian Busterben, valamint az alapértelmezett megjelenítő is lehetővé teszi a korábbi megjelenítő kiválasztását a következő munkamenetre, mivel az szükséges lehet néhány grafikus alkalmazáshoz, amik nem működnek a Gnome-ban a Wayland használatánál.

Akik használni szeretnék a megjelenítő szerver akadálymentességi funkcióit (pl. globális gyorsbillentyűk), azoknak továbbra is az Xorg megjelenítő használatát javasolják a Wayland helyett.

Konklúzió

A Debian ismét jelentős fejlődésen ment keresztül, így most még jobb, gyorsabb és szebb lett. :)

Ezt a leírást már jóval korábbra terveztem, de időközben lehetőségem nyílt újabb szerverre váltani, amire feltelepíthettem a Debian 10 (Buster) rendszert, és persze a tökéletes szerver kiegészítőit. Ezért a cikk megírását a teljes költözés utánra ütemeztem, hogy a rendelkezésre álló szárazabb elméleti információk közé már a saját tapasztalataimat is bele tudjam szőni.

Ezt az újabb szervert is a Tárhely.eu -tól bérlem, ahol a megbízható, stabil háttérnek és a felkészült, segítőkész ügyfélszolgálatnak köszönhetően szerverem biztonságban tudhatom.