Az IP-cím (Internet Protocol-cím) a hálózaton kommunikáló számítógépek beazonosítására szolgáló egyedi azonosító. Az internetre kapcsolódó számítógépek, eszközök mindegyike rendelkezik IP-címmel. Egyszerre több gép is osztozhat ugyanazon a címen, például NAT, vagy proxy használat esetén, de egy adott gép IP-címe is rendszeresen változhat, például  dinamikus IP-cím használata esetén.

Az IP-címek általában az ember számára is olvasható formában kerülnek leírásra és megjelenítésre. Az IPv4 szabványú címek (32 bites) négy darab 0 és 255 közé eső egész számú tagból állnak, melyeket pontokkal választunk el. például: 127.0.0.1. Az internet kezdetekor ezzel a szabvánnyal elegendő címet lehetett előállítani, azonban az évek múlásával az internetet használók tábora robbanásszerűen megnőtt, így napjainkra az IPv4 címek megfogyatkoztak és szükségessé vált egy újabb szabvány bevezetése.

Az IPv6-os címek már 128 bitesek, így sokkal több cím állítható elő belőlük. Ezeket a címeket kettőspontokkal elválasztott hexadecimális tagok formájában írjuk le, amik sok esetben rövidíthetőek is. Például egy IPv6-os IP-cím: 2607:f0d0:1002:51:0:0:0:4, aminek a rövidítése pedig: 2607:f0d0:1002:51::4

Az internetre csatlakozó számítógépek az internetszolgáltatótól kapott IP-cím segítségével tudnak kommunikálni a többi számítógéppel, így az IP-címek által meghatározhatóak a hálózaton lévő számítógépek helye és tulajdonosa. Azonban ez nem mindig ilyen egyszerű, mivel az internetszolgáltatók gyakran dinamikus IP-címeket osztanak ki a felhasználóiknak, amik minden hálózatra csatlakozáskor változhatnak, így az IP-címeket csak a szolgáltató tudja időben visszakövetni. Az IP cím a legtöbb országban személyes adatnak minősül.

Az IP-címteret globálisan az Internet Assigned Numbers Authority (IANA) nevű hatóság és öt regionális hivatal (RIR) kezeli a kijelölt területeken, például az internetszolgáltatók számára történő hozzárendelés céljából. Az IPv4-címeket az IANA osztotta ki a RIR-eknek, egyenként körülbelül 16,8 millió címből álló blokkokban. Minden egyes internetszolgáltató vagy privát hálózati rendszergazda hozzárendeli ezeket a címeket a hálózatához csatlakozó minden eszközhöz. Ezek a hozzárendelések lehetnek statikusak (fix IP-címek) vagy működhetnek dinamikus alapon is, attól függően, hogy milyen szoftvereket használnak, vagy mi a szokás az adott szolgáltatónál.