Az 1. oldal tartalma

Bevezető

A WordPress egy ingyenes, nyílt forráskódú, könnyen kezelhető, egyedivé alakítható és keresőbarát CMS rendszer, melynek segítségével egyszerűen hozhatunk létre blogokat, weboldalakat, vagy akár webáruházakat is. Rendkívül nagy népszerűségének köszönhetően a rendszer fejlesztői közössége már több, mint ötvenezer bővítménnyel járul hozzá a WordPress-el épített weboldalak testre szabhatóságához.

Korábban már feltelepítettünk egy Drupal 8-as rendszert egy Debian 8 (Jessie) tökéletes szerver konfigurációra, most pedig a WordPress 5.2 verzióját fogunk szóra bírni egy szintén ISPConfig-os szerverkörnyezeten – ami lehet a korábbi szerver konfig, az újabb, Debian 9 (Stretch) alapú tökéletes szerver, vagy akár a hamarosan elkészülő Ubuntu 18.04 LTS (Bionic Beaver) tökéletes szerver is. A feltelepített weboldalra később még több leírás is fog épülni.

Alapfeltétel

Webfiók kialakítása a kezelőpanelben

Mielőtt bármilyen weboldal telepítésének is nekiállhatnánk, először létre kell hoznunk a szerveren egy webfiókot, és a hozzá kapcsolódó szükséges dolgokat (pl. tárhely, adatbázis, FTP, DNS, email címek, cron feladatok, stb). Erről korábban már készítettem egy teljes körű leírást, azonban most nem megyünk bele ennyire részletesen, hanem csak a mai WordPress telepítésünkhöz feltétlenül szükséges részeken haladunk végig, ami elegendő lesz az oldal tesztjellegű beindításához. Természetesen éles használat esetén muszáj elvégezni a legtöbb beállítást, amit az előbb linkelt útmutatómban készítettem el.

Új webhely létrehozása

Az ISPConfig főmenüjében kattintsunk a Webhelyek gombra. Ekkor bejön a jelenlegi webhelyek listázója:

Itt kattintsunk az "Új webhely" gombra. Ekkor bejön a "Web Domain" oldal, ami egy több fülből álló űrlapot tartalmaz:

Domain fül

Itt sorban haladva a következőket kell beállítani:

• Szerver: Gördítsük le a szerver telepítésekor beállított nevet.
• Ügyfél: Hagyjuk üresen. Hacsak nem szeretnénk ügyfél hierarchiát kialakítani. Ebben az esetben előbb hozzunk létre egy ügyfelet.
• IP-cím: Gördítsük le a szerver telepítése után beállított fix IP-címet.
• IPv6-Address: Hagyjuk üresen.
• Domain: Itt adjunk meg egy számunkra megfelelő domain nevet a végződésével együtt. Éles használat esetén a megvásárolt domain nevünket használjuk. Én itt a szervernév sémához passzolóan a wordpress.vm domain nevet adom meg.
• Tárhely korlát: Hagyjuk -1 -en a korlátozás kikapcsolásához.
• Forgalom korlát: Hagyjuk ezt is -1 -en
• CGI: Nem minden oldal használ CGI-t, de kapcsoljuk be, mert a WordPress használhatja.
• SSI: Nem kell

• Perl: Nem kell
• Ruby: Nem kell
• Python: Nem kell
• SuEXEC: Alapesetben nem kell. De ha megbízunk a weboldal készítőjében – és tudjuk, hogy szükség van erre a funkcióra – akkor bekapcsolhatjuk. Jelen esetben ez ugye a WordPress, tehát biztonságos. Ettől függetlenül nem valószínű, hogy másik felhasználó nevében szeretne scripteket futtatni.
• Saját hibaoldal: Pipa.
• Automatikus aldomain: www
• SSL: Éles használat esetén mindenképpen használjunk SSL-t, ami biztosítja oldalunk számára a titkosított HTTPS kapcsolatot. Ma már ez ingyenesen hozzáférhető bárki számára a Let's Encrypt jóvoltából.
• Let's Encrypt: Az imént említett ingyenes SSL kibocsájtótól szerverünk automatikusan lekéri a szóban forgó domain nevünkhöz a tanúsítványt. Csak éles üzemű weboldalakkal (működő domainról elérhető weboldal) működik! Amennyiben használni kívánjuk, a weboldalunkkal történő kommunikáció titkosításán kívül még biztonságossá tehetjük vele szerverünk további szolgáltatásait is.
• PHP: A PHP alapból itt ki van kapcsolva. Állítsuk be a PHP-FPM-et, ami jelenleg a legmodernebb és leghatékonyabb szerver API.
• PHP Version: Default. Ha a szerverkonfigurációnk tartalmaz újabb/egyedi PHP verziókat is, ebben az esetben válasszuk a legújabbat, mert a WordPress támogatja a legfrissebb PHP verziókat is.
  Itt most nálam ezen a szerveren csak a "gyári" 7.0.33-as PHP van, valamint egy kézzel lefordított 5.6.40-es változat. Természetesen a 7.0.33-at állítom be, mert ez az újabb, de majd kiderül, hogy kiabál-e miatta. Később még telepítünk frissebb PHP verziókat is...
• Web server config: Hagyjuk üresen.
• Aktív: Pipa.

Még ne mentsük le az űrlapot, hanem lépjünk a Beállítások fülre.

Beállítások fül

Ezen a fülön csak egyetlen beállítást kell elvégeznünk, mégpedig legörgetve a lap aljára az Apache direktívák mezőben:

Itt a képen látható módon illesszük be az alábbi sort az Apache direktívák mezőbe:

DirectoryIndex index.php index.html index.htm default.html

Ennek a lényege annyi, hogy az Apache a könyvtárakban alapból az index.html fájlokat részesíti előnyben az index.php fájlokkal szemben. Ezzel a beállítással ezt megfordítjuk, hogy a feltelepített WordPress CMS rendszer index.php indítófájljainak futtatásában ne okozzanak zavart az esetlegesen előforduló  index.html fájlok.

A többi fül nem tartalmaz olyan beállítást, amin most változtatnunk kellene, így lementhetjük az űrlapot. Amennyiben mégis szükséges valamin változtatni, vagy csak tájékozódni szeretnénk a többi beállításról, a korábban már említett útmutatóban találhatunk bővebb információt erről a részről.

Ha mindent jól csináltunk, akkor az űrlap lementése után visszakerülve a listázóba, már meg is jelenik az újonnan létrehozott weboldalunk:

Ezzel nincs vége a tárhely alakításának, még hátravan néhány beállítás.

Adatbázis és felhasználó létrehozása

Mint a legtöbb mai modern weboldal, a WordPress rendszere is használ adatbázist. A Debian 8 (Jessie) alapú szervereken a MySQL, míg a Debian 9 (Stretch) szervereken pedig a MariaDB adatbázismotor áll rendelkezésünkre, amiket természetesen támogat a WordPress is.

Ebben a részben létrehozunk először egy adatbázis felhasználót, majd a felhasználó számára pedig egy adatbázist.

Adatbázis felhasználó létrehozása

Elsőként az adatbázis felhasználót kell létrehoznunk, mert az adatbázis létrehozásakor már kérni fogja ezt.

A Webhelyek főmenüben maradva kattintsunk a bal oldali menüsávban a "Database Users" menüpontra:

Ezután kattintsunk a zöld új felhasználó hozzáadása gombra. Ekkor bejön egy kis űrlap:

Itt a következőket kell megadni:

• Kliens: Maradhat üresen, vagy ha fentebb a webfiók létrehozásánál már beállítottunk klienst, akkor itt is azt állítsuk be. Ennek csak annyi a lényege, hogy üresen hagyva a létrehozott fiókok, adatbázisok, stb közvetlenül az Admin alá tartoznak, míg beállított kliens esetén egy köztes felhasználó lesz az adott tétel tulajdonosa. Így például ügyfelek számára létrehozhatunk klienseket, és ők tudják kezelni a saját kliensük alá tartozó dolgokat.
• Database user: Itt válasszunk egy adatbázis nevet. Itt megjegyzem, hogy alapból itt prefixelt neveket hozhatunk létre. Nálam csak azért nincsenek prefixek, mert én kikapcsoltam a felhasználónevek prefixelését.
• Jelszó, jelszó ismétlése: Itt adjunk meg egy kellőképpen erős jelszót, vagy generáltassunk egyet a gomb segítségével.

Mentsük le az űrlapot.

Adatbázis létrehozása

Adatbázis létrehozásához lépjünk be a bal oldali menüben az "Adatbázis" menüpontra, és itt is ugyanígy nyomjunk rá a zöld "Új adatbázis" gombra:

Itt is állítsuk be a következők szerint:

• Szerver: Gördítsük le és állítsuk be a szerverünk nevét.
• Site: Válasszuk ki a legördülőből, hogy melyik weboldal/webfiók számára szeretnénk létrehozni az adatbázist.
• Típus: MySQL. Itt nem kell foglalkozni hogy MySQL, vagy MariaDB, mert teljesen kompatibilisek egymással, így egy kalap alatt történik a kezelésük.
• Adatbázis neve: Adjunk meg egy adatbázis nevet. Itt is figyeljünk a prefix jelenlétére, amennyiben nem kapcsoltuk azt ki. Én ugyanazt a nevet használtam itt is, mint a felhasználónál. Így később sem keverem össze őket.
• Database quota: Hagyjuk -1 -en az adatbáziskorlát kikapcsolásához.
• Adatbázis felhasználó: Gördítsük le a fentebb létrehozott adatbázis felhasználónkat.
• Read-only database user: Hagyjuk üresen. Itt opcionálisan meg lehet adni egy csak olvasási jogokkal rendelkező backup felhasználót, amennyiben létrehoztunk ilyet. 
• Adatbázis karakterkódolás: Hagyjuk az alapértelmezett értéken, így majd az adatbázis alapértelmezése fogja meghatározni az adatbázis és a táblák karakterkódolását.
• Távoli hozzáférés: Ha a phpMyAdmin-on kívül más kliensprogramokkal is szeretnénk elérni, kezelni az adatbázisunkat, például Windows alól a Navicat programmal, akkor kapcsoljuk be, mert ilyenkor már nem csak localhost-ról kell fogadnia a kapcsolatokat az adatbázis szervernek.
• Távoli elérés IP-címei...: Ha a távoli hozzáférés be van kapcsolva, akkor itt adhatunk meg egy IP-címekből álló fehér listát, ahonnan engedi a kapcsolódást. Üresen hagyva bármilyen címről enged csatlakozni.
• Aktív: Pipa.

Ha ezekkel megvagyunk, mentsük le az űrlapot, és várjuk meg, amíg az ISPConfig aktualizálja a beállításokat. Erről az oldal tetején megjelenő kis piros kör segítségével tájékozódhatunk. Amikor eltűnik a kör, akkor frissíti a változtatásokat (percenként fut le a cron-ban az ISPConfig feladatütemezője).

Ha ki szeretnénk próbálni a létrehozott adatbázisunkat, és annak felhasználóját, akkor lépjünk be a phpMyAdmin felületére az új felhasználónkkal, és a megadott jelszóval:

Belépve pedig a szokásos kezdőoldal fogad bennünket a felhasználóhoz kapcsolt adatbázissal, a bal oldalon:

A leírás a Shell felhasználó létrehozásával folytatódik a következő oldalon.

Lapozó