A 2. oldal tartalma

Folytatás

A leírás első oldalán elkezdett Debian 9 (Stretch) minimális szerver telepítési útmutatójának folytatásaként ezen az oldalon elvégezzük a telepítés hátralévő részét, valamint beállítjuk az alapvető szoftvereket, hogy a rendszer készen álljon a használatra.

Telepítés

Popularity-contest konfigurálása

A telepítő itt megkérdezi, hogy szeretnénk-e részt venni egy statisztikában, amelybe névtelenül küldi a rendszer a használt csomagok információit:

Itt döntsünk belátásunk szerint.

Szoftver választás

Itt kell kiválasztanunk, hogy milyen fő szoftvereket, szolgáltatásokat kérünk a rendszerbe indulásként:

Szedjünk ki minden bejelölést a fenti részekből, csak az alsó kettőt jelöljük be. Később majd magunk telepítünk fel minden szükséges csomagot és szolgáltatást.

Elindul a telepítő, és felteszi a kiválasztott részek csomagjait:

Grub rendszerbetöltő telepítése

Kiválaszthatjuk, hogy melyik partícióra kerüljön a GRUB:

Itt döntsünk a szituációnknak megfelelően. Ha más operációs rendszer is van a gépen, akkor eldönthetjük, hogy a GRUB segítségével a gép indításakor választható legyen, hogy melyik rendszert töltse be a gép. De ha csak ez az egyetlen rendszer a gépen, akkor mindenképpen a master boot record-ba telepítsük.

Itt pedig válasszuk ki, hogy melyik merevlemezre kerüljön fizikailag a GRUB. Itt most csak egy eszköz van rákötve a virtuális gépre.

Telepítés befejezése

A végére értünk a telepítési folyamatnak:

Vegyük ki a gépből a telepítő eszközt (bootolható pendrive, telepítő DVD, stb), hogy már ne arról induljon el a gép.

Ezután a telepítő újraindítja a gépet.

Rendszer indítása

Induláskor megjelenik a szokásos GRUB menüje, itt válasszuk ki frissen telepített rendszerünket.

Ezután jön a beléptető rész, itt lépjünk is be root-ként, mert a további feladatokat ezzel kell elvégeznünk.

Alapvető programok feltelepítése és beállítása

Itt már egyszerűbb dolgunk van, mint a Debian 8 (Jessie) minimális szerver telepítése esetén volt, mert most már többminden benne van az alapcsomagban, így kevesebbet kell telepítgetnünk.

Amikre szükségünk lesz már a legelején, a nano és egy SSH szerver. Mindkettő már az alaprendszer része, így neki is láthatunk a kezdeti munkának.

Sudo beállítása

A parancssori teendők során alap felhasználóként szokás belépni, és csak akkor szerzünk root jogosultságot, amikor szükséges. Ezt a funkciót a sudo parancs látja el. Valamint távoli (SSH-n keresztüli) használat során egyébként is le van tiltva a root bejelentkezés, tehát csak a sudo-val juthatunk root jogosultságokhoz. Ezért mindenképpen el kell végezni ennek a parancsnak a beállítását.

A sudo nem az alaprendszerünk része, ezért telepítenünk kell az APT csomagkezelő segítségével:

apt-get install sudo

Futtassuk tehát a visudo parancsot:

visudo

tegyük be a megfelelő alapfelhasználót a sudo felhasználók listájába:

[...]
# User privilege specification
root    ALL=(ALL:ALL) ALL
linuxportal  ALL=(ALL:ALL) ALL
[...]

Természetesen mindenki a saját felhasználónevét szúrja be a zöld sornak megfelelően.

Ezután már szükség esetén távolról is tudjuk kezelni a szervert a sudo parancs használatával SSH-n keresztül, mert közvetlenül root-ként csak a konzolról tudunk belépni.

Amennyiben jelszó nélkül szeretnénk használni a sudo parancsot, erről itt tájékozódhatunk.

Hálózat beállítása

Telepítsük a hálózati eszközök csomagját a net-tools csomagot:

apt-get install net-tools

(Ebben a csomagban van többek között az ifconfig parancs is, ami hasznunkra lesz például az IP címünk ellenőrzésénél.)

Az alap telepítés DHCP-vel kéri le az IP-címeket, így a gép címe bármikor megváltozhat. Mivel szerver telepítésről van szó, ezért ezt statikusra kell állítani, hogy mindig ugyanazt a címet kapja.

Szerkesszük az alábbi fájlt:

nano /etc/network/interfaces

A telepítés során belekerült eredeti DHCP beállítás:

# This file describes the network interfaces available on your system
# and how to activate them. For more information, see interfaces(5).

source /etc/network/interfaces.d/*

# The loopback network interface
auto lo
iface lo inet loopback

# The primary network interface
allow-hotplug enp0s3
iface enp0s3 inet dhcp

Ezt alakítsuk a következőképpen:

# This file describes the network interfaces available on your system
# and how to activate them. For more information, see interfaces(5).

source /etc/network/interfaces.d/*

# The loopback network interface
auto lo
iface lo inet loopback

# The primary network interface
#allow-hotplug enp0s3
#iface enp0s3 inet dhcp
auto enp0s3 
iface enp0s3 inet static
	address 192.168.1.120
	netmask 255.255.255.0
	network 192.168.1.0
	broadcast 192.168.1.255
	gateway 192.168.1.1

Értelemszerűen a piros sorokat kommentezzük, vagy ki is vehetjük, a zöld sorok pedig a statikus beállítást tartalmazzák, amit be kell tenni.

Kivastagítottam az IP címet (192.168.1.120), jelezve, hogy én erre állítom a virtuális gépet, mint korábban a 8-as Debian alaprendszer telepítésnél is. Itt a 120 helyett bármi megadható 1-255-ig, kinek melyik cím a szimpatikusabb, vagy amelyik szabad, stb.

Érdemes a routerben is beállítani egy Cím fenntartási bállítást (Address reservation) a gép vagy virtuális gép MAC címe alapján, és akkor más eszközt nem enged a DHCP ugyanerre a címre.

Ha ezzel megvagyunk, indítsuk újra a hálózatkezelést:

service networking restart

Ezután szerkesszük a /etc/hosts fájlt:

nano /etc/hosts

Ennek ilyesminek kell kinéznie:

127.0.0.1       localhost
192.168.1.120   debian9.linuxportal.vm  debian9

# The following lines are desirable for IPv6 capable hosts
::1     localhost ip6-localhost ip6-loopback
ff02::1 ip6-allnodes
ff02::2 ip6-allrouters

Itt a második sor a lényeg: A statikusan beállított IP címet követi a szerver gépneve a tartománynévvel, amiket telepítéskor megadtunk, és utána pedig csak a gépnév ismét.

Ezután nézzünk bele a /etc/hostname fájlba is:

nano /etc/hostname

Itt pedig csak a gépnévnek kell lennie a tartománynév nélkül:

debian9

Ha benne van a tartománynév is, akkor azt vegyük ki.

Végül indítsuk újra az egész gépet, hogy érvénybe lépjenek a hálózati beállítások:

reboot

Debian csomagtárolók bővítése és frissítése

Végül kibővítjük a csomagtárolókat, hogy hozzájuthassunk a frissebb csomagokhoz és az olyanokhoz is, amikhez nem jutnánk az alapbeállítások révén, amikre szükségünk lesz a későbbi szerver telepítések során.

Nyissuk meg a csomagtárolókat tartalmazó listát:

nano /etc/apt/sources.list

Nálam friss telepítés után így néz ki az eredeti fájl:

# 

# deb cdrom:[Debian GNU/Linux 9.6.0 _Stretch_ - Official amd64 NETINST 20181110-11:34]/ stretch main

#deb cdrom:[Debian GNU/Linux 9.6.0 _Stretch_ - Official amd64 NETINST 20181110-11:34]/ stretch main

deb http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch main
deb-src http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch main

deb http://security.debian.org/debian-security stretch/updates main
deb-src http://security.debian.org/debian-security stretch/updates main

# stretch-updates, previously known as 'volatile'
deb http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch-updates main
deb-src http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch-updates main

Ezt bővítsük ki úgy, hogy a contrib és a non-free tárolók is engedélyezve legyenek:

# 

# deb cdrom:[Debian GNU/Linux 9.6.0 _Stretch_ - Official amd64 NETINST 20181110-11:34]/ stretch main

#deb cdrom:[Debian GNU/Linux 9.6.0 _Stretch_ - Official amd64 NETINST 20181110-11:34]/ stretch main

deb http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch main contrib non-free
deb-src http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch main contrib non-free

deb http://security.debian.org/debian-security stretch/updates main contrib non-free
deb-src http://security.debian.org/debian-security stretch/updates main contrib non-free

# stretch-updates, previously known as 'volatile'
deb http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch-updates main contrib non-free
deb-src http://ftp.hu.debian.org/debian/ stretch-updates main contrib non-free

Mentsük le, majd futtassuk a tárolók és a csomagok frissítését az apt-get parancsokkal:

apt-get update
apt-get upgrade

VirtualBox vendég integrációs szolgáltatások (Guest additions) telepítése

Legvégül, amennyiben VirtualBox-ba telepítettük a rendszert, vegyük fontolóra a vendég integrációs szolgáltatások telepítését, ami ugyan nem kötelező, de nagyobb hardveres kompatibilitást ad feltelepített rendszerünk számára, ezáltal stabilabb működést eredményez.

Konklúzió

Ezzel elkészítettük az alaprendszerünket a Debian 9 (Stretch) vonalon is, amire később még sok mindent fogunk telepíteni, hogy egy hatékony, jól működő, full extrás osztott tárhelyes webszervert építhessünk belőle.

Hogyan tovább?

Ez a minimális szerver kiváló alapjául szolgálhat például a Debian 9 (Stretch) Tökéletes szerver feltelepítésének, mellyel felépíthetünk egy stabilan működő, osztott tárhelyes webszervert, ami még sok egyéb kiegészítő szolgáltatást is tartalmaz. Viszont ha egy egyszerűbb szerverkonfigurációt szeretnénk összeállítani, akkor megfelelő választás lehet a Debian 9 (Stretch) LAMP szerver v1.0 telepítése is.

Lapozó