Tartalom

Bevezető

A virtualizáció segítségével tudunk úgy feltelepíteni és futtatni egy másik operációs rendszert a számítógépünkön, hogy közben a gépünk zavartalanul működik, és egy ablakban teljesen függetlenül működik a vendég operációs rendszer. Így sok időt és hardver költséget takaríthatunk meg ezáltal, hogy két rendszert futtatunk egy gépen.

Az oldalra felkerülő leírások egy részét az ingyenes VirtualBox virtualizációs szoftverben futtatott Linux segítségével készítem el, így ebben a cikkben ennek a használatával foglalkozunk.

Ebben a leírásban mutatom be a virtuális gép létrehozását, beállításait, és elindítását. Egy Windows 7-es gazda gépen fogok létrehozni új virtuális gépet a Debian Linux vendég rendszer számára. Természetesen más rendszerű gazda gépen is végre lehet hajtani ezt az útmutatót, amin futtatható a VirtualBox.

Most nem térek ki a VirtualBox minden funkciójának bemutatására, hanem célirányosan haladok végig azokon a beállításokon, amikre szükségünk lesz a munkagépünk összeállításához.

A grafikus asztalkörnyezettel rendelkező - ezért erősebb hardverigényű - vendég operációs rendszerek számára történő VirtualBox beállításokról itt olvashatunk.

VirtualBox beszerzése

A program telepítésének részleteire itt nem térek ki. Telepítsük a megszokott módon a VirtualBox programot, majd indítsuk el.

Új virtuális gép létrehozása

A kezdéshez a VirtualBox főképernyőjén kattintsunk a felső toolbar Új ikonjára, vagy a Gép menü Új menüpontjára.

Gép név és rendszer

Adjuk meg a virtuális gép nevét, (operációs rendszer) típusát és verzióját:

Ebben a leírásban én a Debian 8 számára készítek egy gépet, de bármelyik főverzió megadható. Itt csak a megkülönböztetés miatt adom meg a verziót, hogy később ne keverjük össze ha már több verzió is elkészül.

Memória

4 GB RAM-ot állítok be, ennyi bőven elég egy minimál install számára, valamint aki innen tölti le a virtuális gépet, ennyi memóriát biztosan be tud állítani a saját gépén, hogy optimálisan működhessen.

Merevlemez

Hozzunk létre új merevlemezt, de ha például innen lett letöltve a virtuális gép, akkor itt válasszuk a Létező virtuális merevlemez használata opciót, majd tallózzuk be a letöltött merevlemez-képfájlt.

Merevlemez típusa

Itt a VirtualBox lemezkép opciót válasszuk. A leírásokban is ebben a formában fogom feltölteni az oldalra a virtuális gépeket.

Fizikai merevlemezen tárolás

Itt én a Dinamikusan növekvő opciót választom, így a frissen telepített virtuális gépek sokkal kevesebb helyet foglalnak, mint amekkora partíciót beállítunk majd neki.

Fájl helye és mérete

Itt adhatjuk meg a virtuális gépünk fizikai tárolásának helyét, valamint a virtuális meghajtó méretét.

Hely:
Ha nem módosítjuk a helyet, akkor a következő könyvtárban fogja tárolni a gépünkön a virtuális lemezt:

C:\Users\<usernév>\VirtualBox VMs\Linuxportal - Debian 8

Ha viszont másik könyvtárban szeretnénk tárolni a virtuális lemezt, akkor a név melletti tallózóval kiválaszthatjuk a célkönyvtárat.

Méret:
Mivel fentebb dinamikusan növekvő módszert választottunk, így itt 2 TB-ig bármekkora méret megadható, a fizikai fájl 0-ról fog indulni, és a telepítés során fog gyarapodni igény szerint.

Áttekintés

Ha mindennel megvagyunk, akkor a megfelelő könyvtárban létrejött a virtuális lemezünk, valamint a VirtualBox főképernyőjén is megjelent az új virtuális gép.
Nálam jelenleg így néz ki a frissen létrehozott gép összegző oldala (kattintással nagyítható):

Az imént létrejött fizikai lemezkép mérete pedig 2.1 MB.

Virtuális gép beállítása

Ebben a részben állítjuk be a virtuális gép többi paraméterét, hogy indulásra kész állapotba kerüljön.

Az új virtuális gépen maradva kattintsunk a VirtualBox toolbar-ján a Konfigurálás ikonra. Ekkor bejönnek a virtuális gép beállításai. Itt elég sok mindent lehet beállítani, ezért én most csak azokon a részeken megyek végig, amiken változtatni kell.

Általános

Haladó fül:

Én itt átállítom a pillanatkép mappát egy számomra kényelmesebb helyre, mert a leírások készítésénél szükséges lehet a pillanatképek készítése (pl visszatérés egy korábbi gép állapothoz). Tehát ha pillanatképeket szeretnénk készíteni, itt tudjuk állítani a kimeneti könyvtárat.

Az Osztott vágólapot állítsuk kétirányúra, később jól jön ha a gazda gép és a virtuális gép között tudunk például kijelölt szövegeket hozni-vinni.

A Fogd és vidd beállítást is állítsuk kétirányúra.

Rendszer

Processzor fül:

Állítsunk be annyi processzormagot, amennyi fizikai mag van a gépünkben. A HT magok nem teljesítenek olyan jól a virtualizáció során, így felesleges azokat is beállítani. Tehát nálam például az I7-3770-es CPU esetén 4 magot állítok be.

Engedélyezzük a Bővített képességeket is.

Képernyő

Képernyők fül:

A videómemóriát állítsuk legalább 64 Mb-ra. Nálam Intel I7 intergrált video mag van, így más gépen dedikált videokártyával több memóriát is lehet adni.

A 3D gyorsítást kapcsoljuk be, később ez is hasznos lesz.

Tároló

Ezen a panelen csatolhatunk további lemezeket vagy optikai meghajtókat a virtuális gépünkhöz.

A "Vezérlő:IDE" sorra kattintva a sor végén megjelenik két ikon, ezek közül kattintsunk az elsőre: Optikai meghajtó hozzáadása. Ekkor előjön egy pici ablak, amin megkérdezi hogy szeretnénk-e egy virtuális optikai lemezt a meghajtóba tenni:

Itt kattintsunk a Lemez választása gombra. Ezután tallózzuk be a megfelelő telepítő képfájlt, és okézzuk le.
Itt figyeljünk a lemezek sorrendjére, ha esetleg több optikai lemezes egység is csatlakoztatva van, hogy ez legyen az IDE Primary Master. Így mindenképpen erről fog elindulni a rendszert.

Hálózat

Kártya 1 fül:

A csatlakoztatásnál állítsunk be Bridge-elt kártyát, mert ilyenkor ha router mögött van a számítógépünk, a router látni fogja a virtuális gépet, és kioszt neki is egy belső IP-címet a LAN hálózatunkon.

Router beállítása

Nekem egy TP-Link - TL-WR1043ND típusú routerem van (nem mai darab, de hibátlanul működik már több, mint 10 éve) így ezen tudom megmutatni a beállítást.
Belépve a router admin felületére, (nálam) a DHCP / Address Reservation menüben kell új MAC-IP kötést létrehozni.
Ebben a tutorialban én a 192.168.1.120 -as IP-címet választottam, így a későbbiekben az erre épülő Linux leírásokban is ezt az IP-címet fogjuk használni.

Ezennel készen is volnánk, a virtuális gépünk indításra készen áll.

Az egyszerűség kedvéért ebben a leírásban a lemezkezelést nem bonyolítottam, így az egy merevlemezes megoldással fog indulni ez a virtuális gép. Természetesen később még bármikor hozzáadhatóak újabbak a konfigurációhoz.

Ennek a leírásnak a témája csak eddig hivatott terjedni, a vendég operációs rendszer telepítését egy másik cikkben mutatom be.

Kapcsolódó tartalom